Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
IV. A TÖRÖK-KÉRDÉS.
gyűlnek fejedelmi zászló alá, mert az egyházi zászló alatt szerencsétlenségtől félnek. Mielőtt tehát a török elleni harcra buzdítana, tanít jó lelkiismerettel harcolni. Először tudni kell azt, hogy a töröknek semmi joga sincs hozzánk; Isten bünteti vele a világot. Másodszor tudni kell, ki legyen az, aki küzdjön ellene, ketten vannak: az egyik a Keresztyén (Christianus), a másik Károly, a császár. A Keresztyénnek az a kötelessége, hogy kivegye Isten kezéből az ostort, és így a török Isten hatalma nélkül maradjon. Csak akkor győznek a törökön, mikor az ördögöt leverték, ez ellen pedig nem lehet vérttel, fegyverrel harcolni. Való, hogy kevesen vannak keresztyének, de hiszünk egy szent keresztyén egyházat, tehát találnunk kell keresztyéneket is. A lelkészek és igehirdetők intsék tehát buzgón a népet bűnbánatra és imádságra. A küzdelmet a bűnbánatnál kell elkezdeni. Aztán imádságra kell buzdítani, hitből eredő könyörgésre. így vesszük ki Isten kezéből ostorát. Ilyen buzgó imádkozásra a szükség is kényszerít, mert a török az ördög szolgája, nemcsak karddal öli az embereket, hanem a keresztyén hitet is pusztítja. „Mert jóllehet némelyek azért dicsérik uralmát, hogy felőle mindenki hihet, amit akar, és hogy csak világi uralkodó akar lenni, ez a dicséret azonban nem igaz. Mert valójában nem engedi, hogy a keresztyének nyilvánosan összegyülekezzenek. És senkinek sem kell nyilvánosan vallást tennie a Krisztusról.. ." 88 ) A török uralom alatt élők euért nem tudnak hűséges keresztyének maradni. Mohamed Koránjának egy keze között levő töredékéből három ponton mutatja meg, hogy a török az ördög szolgája. Dicséri ugyan Krisztust, de Mohamedet nagyobbnak tartja. A világi uralmat is megrontja, mert egy kényúrtnak ad minden hatalmat. A házasságot elveti. Ez a három vonás azonban egyúttal pápás is. Ezért kell nagyon imádkozni, hogy előbb a török Alláját, azaz istenét, az ördögöt verjük le. A másik, akinek a török ellen küzdeni kell, a császár. Istentől nyert hivatása, hogy alattvalóit megvédelmezze. A népnek viszont engedelmeskednie kell. A fejedelmek is vegyék komolyabban az ügyet. Ezzel kapcsolatosan aztán hosszan ír a szükségletekről és tennivalókról. 88 ) W 30/11, 120, 29: Denn wie wol ettlich sein regiment darynn loben, das er yederman lest gleuben was man wil, allein das er weltlich herr sein wil, So ist doch solch lob nicht war. Denn er lest warlich die Christen öffentlücli nicht zu samen komen Und mus auch niemand öffentlich Christum bekennen, noch widder den Mahometh predigen odder leren. — E tekintetben L. nézeíe is változott. Vö. W 6, 627, 27.
