Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
90 ahhoz a szent tradícióhoz, amely már az apostoli keresztyénségben is a verbum et sacramentum elválaszthatatlan egységében adta meg az egészséges liturgikus fejlődés alapját és amelynek következményeként legalább is Justinus Martyr idejétől fogva minden vasárnapi és ünnepnapi délelőtti istentisztelet (mise) szívét, éltető erejét az oltári szentség képezi. A Formula Missae-nek éppen az a célja, hogy Krisztus anyaszentegyházának liturgikus életét felemelje a communio isteni magasságába, — hogy hitünk nagy titka: az úrvacsorai ^ít)0T7jpcóv minden zavaró körülménytől menten lehessen a keresztyén élet tiszta forrásává. Miként a reformáció tiszta evangélikus lelkülete szerint, éppen úgy Luther latin miséjének a rendje szerint is az Úrvacsora szentsége szerves része a főistentiszteletnek, állandó, normális tápláléka a keresztyén életnek! Luther német nyelvű istentiszteleti rendje, a Deutsche Messe und Ordnung Gottesdiensts 1526-ban jelent meg nyomtatásban, megelőzően azonban már 1525 október 29-én. Szentháromság-ünnepe utáni 20. vasárnapon használta a reformátor ezt a mise-rendet a wittenbergi plébánia-templomban. 28 8) A Deutsche Messe előszavában hangsúlyozza Luther, hogy ne tekintsék ezt az ő mise-rendjét kötelező normának, csakis a szükség késztette őt erre a lépésre, — tudja, hogy vannak nála sokkal jobb liturgusok, akik már meg is előzték ebben a munkában és kijelenti azt is, hogy a Deutsche Messe-xe 1 semmiképen sem akarja kiszorítani a Formula Missae latin liturgiáját. 28 9) 28 8) V. ö. Brilioth i. m. 198. és köv. o. és Fendt i. m. 186. és köv. o., továbbá Clemen i. m. 34. és köv. o. 28 B) „Vor allen dingen wil ich gar freundlich gebeten haben, auch umb Gottis willen, alle die ienigen, so diese unser ordnunge ym Gottis dienst sehen odder nach folgen wollen, das sie ja keyn nöttig gesetz draus machen noch yemands gewissen damit verstricken odder fahen, sondern der Christlichen freyheyt nach yhres gefallens brauchen, wie, wu, wenn und wie lange es die sachen schicken und foddern." — „ .. .allenthalben gedrungen wird auff deutsche Messen und Gottis dienst und gros klagen und ergernis gehet über die mancherley weyse der newen Messen . ..". — Clemen i. m. 34. o. „Doch wil ich hiemit nicht begeren, das die ienigen, so bereyt yhre gute ordnunge haben oder durch Gottis gnaden besser machen können, die selbigen faren lassen und uns weychen. Denn es nicht meyne meynunge ist, das gantze deutsche land so eben miiste unser Wittembergische Ordnung an nemen". — Clemen i. m. 35. o. „Dise (Formula Misse) wil ich hie mit nicht auifgehaben odder verendert haben, sondern wie wyr sie bis her bey uns gehalten haben, so sol sie noch frey seyn, derselbigen zu gebrauchen, wo und wenn es uns gefeilet odder Ursachen bewegt". — Clemen i. m. 35. o.
