Fábián Imre: Sántha Károly, a költő pap, 1840-1928. Budapest 1931.

Költemények és énekek - Reggeli ének

43

Reggeli ének.

Szétárad ismét szép napod világa,

Teremtő Isten, az egész világra.

A kies reggelt örömmel köszöntőm,

S szívem kiöntöm.

Kiöntöm szívem buzgó liáladásban,

Lelkem mélyéből fakadó fohászban,

És áldva-áldom atyai hűséged S gondviselésed.

Téged dicsérnek füvek, fák, virágok,

S a messzeségben kékelő határok,

Téged dicsőít az egész mindenség,

Óh, égi Felség.

Nincs bár beszédök ég s föld seregének. Mégis meghallik nyelvükről az ének,

Kihat zengésük az Istent imádva,

Mind e világra.

Buzgó fohászom engedd, hogy vegyítsem A millióknak énekébe, Isten.

Hálásan érzem, hogy mily jó az élet, Járván tevéled.

Atyám, oh, tarts meg mindvégiglen engem, Tehozzád hajló gyermekded hitemben, Hogy így naponkint boldogabb lehessek,

S hozzád mehessek.