Wiczián Dezső: Luther előadói munkássága (Budapest, 1930)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PRO-BLÉMÁK - 1. Luther írásmagyarázati (exegetikai) módszere
Luthernak a Bibliához való viszonyában a humanizmustól való radikális különbségét már régebben is kiemelték. 18 8 Mégis legújabban Vogelsang Luther héber-levél előadásával kapcsolatban arra a meglepő megállapításra jut, hogy Luther ebben az előadásban, mint exegeta, elsőrangú humanistává fejlődött. 18 9 Annál különösebb Vogelsangnak ez az állítása, mivel ezután maga is kénytelen kiemelni azokat a vonásokat, amelyek Luthert exegetikai szempontból is lényegesen megkülönböztetik, sőt elválasztják a humanizmustól. Bizonyos, hogy Luther a humanizmus segítrségét a bibliai szöveg megértésénél nagy mértékben igénybe vette és előadásaiban éppen az eredeti szöveg alapján számos esetben mutatott rá a Biblia nyelvi sajtáságaira, sőt nem egyszer szövegjavításokat is eszközölt. 19 0 Düngers heimhez intézett s fentebb idézett levelében 19 1 pedig azt a humanista elvet is megtaláljuk, hogy a szöveg helyes megértése szempontjából vissza kell menni az eredeti forrásokhoz: Mihi mos est... rivulos ad fontem usque sequi. Mindezek azonban még távolról sem teszik Luthert humanistává. Erasmusszal való ellentéte már 1517—18-ban tudatossá lett előtte, annak ellenére, hogy Erasmusnak éppen az egyházi állapotokon gyakorolt kritikája tetszett neki s a puszta nyelvészeti, grammatikai, filológiai téren való érdemeit elismerte. De ami a leglényegesebb Luther számára: Erasmus gondolkodása, kritikája és írásmagyarázata emberi, tehát nem szellemi s ezért Krisztusnak, mint az írás igazi tartalmának megismeréséhez nem tud elvezetni. 19 2 Luther és Erasmus nagy ellentéte, mely általában Luthernak a humanizmushoz való viszonyával azonosítható, később az akarat (erkölcsi értelemben vett) szabadságáról folytatott vitájukban lett teljesen nyilvánvalóvá. Luther nagyfontosságú vitairatában, a De servo arbitrioban az írásmagyarázat alapvető kérdésében is állást foglal Erasmusszal szemben s leghatásosabb érve Erasmus kritikai módszere ellenében: „A Szentlélek nem kételkedő (Scepticus)" és „Távolítsd el Krisztust az írásokból, mi egyebet találsz akkor bennük?" ( Tolle Christum e scriptum ris, quid amplius in Ulis invenies?) m Itt tehát Luther pneumatikus írásmagyarázati elve áll szemben Erasmus
