Wiczián Dezső: Luther előadói munkássága (Budapest, 1930)

II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PRO-BLÉMÁK - 1. Luther írásmagyarázati (exegetikai) módszere

betűszerinti (sensus literalis vagy historicus) ; 2. allegorikus (általában véve átvitt vagy képies értelem; azt fejezi ki, ami a hit tárgyát alkotja) ; 3. tropologikus (az erkölcsi cselekvésre vonatkozó értelem, ezért sensus morális is) ; 4. anagogikus (a végső dolgokra vagy a keresztyén reményre vonatkozó, tehát tulajdonképen eschatologikus értelem). Luther ennek a négyféle értelemnek az alkalmazását néhány példával szemlélteti: 1. lit. 2. alleg. 3. tropol. 4. anag. Jerusalem Boni virtutes premia Babylon Mali vitia pene

11

3 Vagy egy másik példa a 64. zsoltárból: Isten munkája (opus Dei) betüszerint (literaliter) a föld teremtményei és a régi törvény (~ Ószöv.) eseményei; tropologikusan a hitből való igazságosság . . .; allegorikusán az egyház, melynek jelképei a zsinagóga és más nemzetek; anagogikusan a dicsőségesen diadalmaskodó Egyház.

11

4 Luther később ismételten is idézi a négyféle írásértelem szabályát kifejező verset: „Litera gesta docet, quid ere das allegória, Morális quid agas, quo tendas anagogia."H5 Ez az írásmagyarázati elv a skolasztikában általános alkalmazásnak örvendett, eredete azonban a keresztyénség kezdeteire nyúlik vissza, amikor az Ószövetségnek a keresztyén gyülekezet számára való értelmét arra alapították, hogy az Ószövetség nagyjaiban Krisztus ívpos-át látták. Abból az elvből, hogy minden írás Krisztusra vonatkoztatatandó, Origenes csinált írásmagyarázati rendszert.

1

1® Luther tehát járt úton haladt ennek a módszernek az alkalmazásában. Abban az időben ez volt az általános elterjedt tudományos módszer s ha Luther exegetikai munkásságának kezdetén ehhez csatlakozott, úgy azért nem illeti őt gáncs. Helyes Holl megjegyzése, hogy ez a módszer nem volt éppen tudománytalan, sőt bizonyos előnyöket is rejtett magában, amennyiben arra kényszerítette a magyarázót, hogy a szöveget minden irányban kiaknázza.

11

7