Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 2. LUTHER REFORMÁTORI FEJLŐDÉSE.
59* beli eltérés, a fogalmi apparátus tekintetében még ő maga is nagyon hozzá volt kötve a „filozófusokéhoz és „skolasztikusokéhoz. Hangsúlyozzuk, hogy a iustitia értelmének felfedezése igenis döntő jelentőségű volt Luther egész theologiai gondolkozásának az átalakulására, mely már a zsoltárelőadásban is észrevehetően megkezdődik. így például istenfogalmának ez a látszólag egyszerű és természetes formulázása: „Ez Istennek lényege: nem fogad el jókat, hanem ad, tehát gonoszért is jóval fizet", 22 8 éppen a belefoglalt következtetésben jelzi a hagyományos felfogástól való elszakadásnak az útját. Ami pedig a zsoltárelőadásban megkezdődött, az azután sokkal nagyobb mértékben és öntudatosabban folytatódott a római levél előadása folyamán. Holl alapjában véve joggal vállakozott arra, hogy Luther reformátori gondolkozásának középpontját alkotó megigazulási tanát éppen ennek az egyik legkorábbi előadásának alapján — amely még jóval a búcsú-vita kezdete elé esik — fejtse ki. 22f l Valóban, ennek az előadásnak úgyszólván egyetlen és főtémája az új megigazulási tannak a kifejtése: „Ennek a levélnek a summája minden test szerint való böl~ cseség és igazságosság lerontása, eltüntetése és megsemmisítése stb. 23 0 A kritikus helyen: Róm. 1, 17-nél pedig már semmi nyoma nincs annak, hogy a hely értelme Luther számára bármi tekintetben is kétes lenne, hanem határozottan kialakult meggyőződésének világos és kerek meghatározásban ad kifejezést: „Isten igazságossága ugyanis az üdvösség létrehozó oka." És itt ismét Isten igazságosságán nem az értendő, mellyel ő önmagában igaz, hanem amellyel mi őtőle megigazíttatunk, ami az evangéliumi hit által történik 2Z í Ez tehát már 1515-ben világos kifejezése a protestantizmus lényegének közkeletű meghatározásánál emlegetni szokott úgynevezett anyagi (materiális) elvnek: a hit által való megigazulásnak. Mindennek ellenére mégis hangsúlyoznunk kell az is, hogy Luther mégsem lett olyan hirtelen reformátorrá. Hallgatói és tanártársai egyáltalán nem látták benne a hivatalos katholikus tant megvető eretneket, amikor ezeket a gondolatokat a zsoltárelőadásban egyre fokozódó mérték-
