Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)

JEGYZETEK

105* fehlt darum diesem Glaubensbegriff." V. ö. ehhez Fr. W. Schmidt kritikáját: Der Gottesgedanke in Luthers Römerbriefvorlesung, 232. skk. 1., aki a visibilia — invisibilia stb. antitéziseknél újszövetségi gondolatok hatásának (Héb. 11. 1. és Pál apostol!) tulajdonít nagyobb jelentőséget, ami az újplatonizmus vádját lényegesen gyöngíti. — E. Seeberg — bár az új platonizmus hatását többé-ke vésbbé fenntartja — ebben a hitfogalomban pozitiv értelmet is lát, mely nem egyszerűen intellektualizmus, hanem inkább spiritualizmus és transzcendentalizmus. L. Luthers Theologie, 208 skk. 1., 96 skk. 1. 28

7 W III. 185, 17.: per veram fidem intellectu et affectu; 186, 4.: quia affectus plus erudit quam intellectus. — 125, 23.: In omnibus enim requiritur, ut inclinetur intellectus noster et

1fiat caligo (!) in eo, id est captivetur in obsequium Christi. IV. 95, 1: Quia in sacris et divinis prius oportet audire quam videre, prius credere quam intelligere, prius comprehendi quam comprehendere, prius captivari quam captivare. Ficker, Röm. II. 270, 6.: Fides enim ipsa transformat sensum. I. 89, 28. stb. — V. ö. R. Seeberg, IV. 1. 103. skk. I. — Mindezzel kapcsolatban utalunk a Luther pneumatikus írásmagyarázatával kapcsolatban mondottakra, mert a Szentírás spirituális intelligentiája és az affektusok konformitása végeredményben a hitben van adva. 28

8 HR 139, 19.: verbum non erit ostensio praesentium sed testimonium non apparentium, idcirco opus est ut audias quod videre et capere non poteris. 140, 2.: quia non nisi auditu capiuntur quae Christus locutus est de coelo et futura vita, cum non solum superent omnem intellectus altitudinem sed etiam omnem desiderii latissimam capacitatem. igitur testimonium domini verbum fidei, sapientia abscondita, intellectus parvulorum est. 250, 10.: auditum verbi dei, id est fidem. — A kijelentés felfogásának orgánuma azért a hit, mert a Deus revelatus is bizonyos tekintetben (az ész és természetes megismerés számára) absconditus. V. ö. Fritz Blanke: Der verborgene Gott bei Luther (1928) 12. skk. 1. 29

9 HR 67, 15. 30

0 HR 257. skk. 1. 30

1 Luther ezt az állítását csupán a Vulgatából vett idézetekre alapította (HR 152, 15. skk.), amelyeknek bizonyító ereje később előtte is megingott; v. ö. az idézett helyhez nyújtott kritikai apparátust HR 260. 1. 80

2 V. ö. az előző jegyzetet. — Ez a felfogása is már a zsoltárelőadásban kezd kialakulni "W IV. 271, 29.: „Credidi" id est fidem habui, et hec tota mea possessio, que est substantia, id est possessio rerum sperandarum, non autem substantia rerum praesentium. 30

3 HR 153, 20.: quia per fidem et Christus nostra substantia, i.e. divitiae vocatur, et nos, per eandem fidem scilicet, eius substantia, i. e. creatura nova efficimur. 30

4 HR 224, 5: nec ab his angustiis liberatur nisi per sanguinem Christi, quem si per fidem intuita fuerit, redit et intelligit peccata sua in eo abluta et ablata esse ... ad hanc igitur munditiam nulla lex nulla opera et prorsus nihil nisi unicus hic sanguis Christi facére potest; — ne ipse quidem, nisi cor hominis crediderit eum esse effusum in remissionem peccatorum. 226, 12; 91, 10: iucundissimum enim est per fidem id effici, ut nobiscum sint imo nostra sint deus, Christus, ecclesia, angeli,