Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)

JEGYZETEK

97 irae. Ich war dem Paulo von hertzen 'feindt, ubi legebam: Revelatur iustitia Dei per euangelium. Sed postea cum consequentia(m) viderem, scilicet sicut scriptum est: Justus ex fide sua vivet, et insuper Augustinum consulerem, da wardt ich frolich. Ubi iustitiam Dei misericordiam iustos reputantem cognovi, ibi afflicto remedium contigit. — V. ö. W TR. V. 5247. és 5553. sz. Továbbá a Genesis előadásban W XLIII. 537, 12. skk. 20

8 K. Holl: Die iustitia dei in der vorlutherischen Bibelauslegung des Abendlandes. Ges. Aufs. III. Der Westen, 171—188. 1. — V. ö. E. Hirsch: Initium theol. Lutheri (Festgabe für J. Kaftan) 150. skk. 1. 21

0 Igy Holl is Ges. Aufs. I. 195. 1. 21

1 V. ö. E. Stracke: Luthers grosses Selbstzeugnis 1545 über seine Entwicklung zum Reformator. 1926. 2,

2 W III. 31, 15. 21

3 Igy még Reinhold Seeberg 1508/09-re, Lehrbuch der Dogmengeschichte, IV. 1. Die Lehre Luthers, 67. sk. 1. Holl i. m. 196 sk. 1. 1511 vagy 1512-re. Közvetlenül a zsoltárelőadás kezdete előttre teszik: H. v. Schubert: Luthers Frühentwicklung, 31. 1. 0. Scheel: Die Entwicklung Luthers stb. 163. 1. és Martin Luther II. 321. 1. 21

4 E. Hirsch: Initium stb. 161. 1. — Itt kell megemlítenünk, hogy az újabb kutatások tárgytalanná tették Thomas Hedvig-nek azt a kísérletét, amelyben (H. Thomas: Zur Würdigung der Psalmenvorlesung Luthers von 1513/15.) mestere, Loofs feltevését igyekszik igazolni (Fr. Loofs: Der articulus stantis et cadentis ecclesiae. Theol. Stud. u. Krit. '1917. Lutherana, 323. skk. 1.), hogy mivel a 10., 18., 79. és 121. (!) 'zsoltárok még nem tartalmazzák a iustitia új fogalmát, viszont 'az 1. és 50. már igen, ennélfogva az előbbieket Luther még előadásának megkezdése előtt dolgozta ki! V. ö. Boehmer kritikáját, Luthers erste Vorlesung. 42. sk. 1. 21

5 Luthers erste Vorlesung, 51. skk.l., 34. skk. 1. — Boehmer idevonatkozó vizsgálatai tették nyilvánvalóvá a zsoltárelőadás weimari kiadásának nagyfokú hiányosságait. 21

6 Die Anfänge von Luthers Christologie, 31. skk. 1. 21

7 W XLV. 86, 17. sk. 1. (1537-ből való prédikáció.) 218 yj jji 271, 26.: De modo vere poenitendi, quod ex nullis operibus peccata remittuntur, sed sola misericordia dei non imputantis. — Ez a non imputatio gondolata a misericordia dei-vel kapcsolatban még Augustinus* s az occamizmus alapján is megérthető. 2,

9 W III. 91, 1.: Equitas et Justitia sic in Scripturis fere differunt, quod Equitas respicit personas, 'Justitia autem causas... Justitia autem dicitur redditio unicuique quod suum est. Unde prior est equitas quam Justitia et quasi prerequisita. Et equitas merita distinguit, Justitia premia reddit. 22

0 Vogelsang i. m. 59. 1.: „So kommen wir zu dem Schluss, dass in den Scholien zu Ps. 70/71. das früheste Zeugnis von Luthers eigener Hand vorliegt, in welchem das Verständnis der iustitia dei in eben der Gestalt erscheint, in der Luther später so oft den grossen

(Durchbruch zur evangelischen Rechtfertigungslehre geschildert hat." V. ö. u. o. 43. 1. 22

1 W III. 172. skk. 1., különösen 174, 10. skk. 22

2 W III. 288, 30., v. ö. 285, 5. skk., 289, 33. skk. 7