A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai
Stöckel-féle Confessio Pentapolitana-t, 5 ) de csak 1668-ban lépett be az V. sz. kir. városok szövetségébe, mikor újra kivívta sz. kir. városi jogait s a szent korona tagja lett (1665:67. tc. 6 ). Ezentúl nem öt, hanem hat sz. kir. város szövetségéről történik említés. Hogy Késmárk már régen elfogadta zsinórmérték gyanánt a Confessio Pentapolitana-t, arra Lám Ambrosius Sebestyén lelkészi meghívójából következtethetünk, mely meghívó szövege szerint (1579) a lelkésznek a főszimbolumokon kívül vallania kell az ágostai és a Stöckel-féle hitvallást is. 7 ) A Confessio Pentapolitana teljesen Luther és Melanchthon szellemében készült, azzal a hozzáadással, hogy részletesen kitér az anabaptisták és a szakramentáriusok tévtanainak cáfolására és kárhoztatására, 8 ) ami épen a hitvallás keletkezésének fentemlített körülményeiben leli magyarázatát. Teljesen orthodox lutheri felfogást vall az úrvacsora tanát illetőleg (a hivő az Urnák valóságos testét és vérét veszi) 9 ), sőt az abszoluciót is a szentségek közé számítja, 10 ) a megkeresztelkedést pedig az üdvözülés feltétele gyanánt tünteti fel. 11 ) A vallási szertartások s általában az egyházi szolgálat külsőségeinek tekintetében Stockei hitvallása nem kíván gyökeres változtatásokat, sőt a helvét reformátorokkal ellentétben a régi egyház formaságait meghagyandóknak tartotta. 12 ) A Confessio Pentapolitana Melanchthon nyomdokain haladva, határozottan szembehelyezkedik a Kálvin-féle iránnyal a szabad akaratról szóló tan értelmezésénél is. Stockei hitvallása szerint a bűnbeesés nem fosztotta meg az embert teljesen 5 ) Stockei Ii. nem 1556 nyarán, mint azt Fraknói V. (A hazai és külföldi iskolázás a XIV. sz.-bain, Századok 1873.) véli, hanem már 1555-ben volt Késmárkon, mivel ekkor írt Stockei Késmárkról a besztercebányai tanácshoz egyik növendéke ügyében. (Rosenauer i. m, 1874—75. ért) 8 ) V. ö. Késmárk és a Thököly-család c. tanulmányomat. (Közi. Szepesm. múltjából I. évf. 1909. Lőcse, 208. 1) 7 ) Késmárk sz kir. város nagy levéltárában i. kódex. 8 ) De baptisnio. IX. cikkely. 9 ) In coena Dominica docemus et credknus verum corpus et sanguinem Demini, de Virgine natum et in cruce passum, sumi ab Ecclesia. (X. $.)> 10 ) Endlich, das die Absolution von Ciisto selbst eingesetzt, einen jeden Insonderheit mitgetheilt und zugesprochen möcht werden. (11. $.) ") Qui crediderit et baptisatus fuerit, salvus erit. (9. §.) ia ) 15. $.
