A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai
összegyűjtött polgári lakosságot hitvallása felől, közben azonban Kromer M., Henckel Bernát, Sartor Tamás és Türk Dániel lőcsei kiküldöttek Radaschin M. bártfai lelkésszel együtt hitvallásuk gyanánt bemutattak a bizottságnak egy kivonatot, melyet Melanchthon Fülöp „Loci communes" c. művéből állítottak össze. Az eperjesi hivek megbízásából azonban Stockei Lénárd már megelőzőleg összefoglalta írásban azokat a hitelveket, melyeket a Felvidék városainak evangélikusai magukra nézve kötelezőknek elismertek. Ez a hitvallás az V. szab. kir. város részére készült s a neve „Confessio Pentapolitana". 2 ) Tisztán egyházi jellegű kapcsolat létesült ily módon az említett V. sz. kir. város között, melyek politikai téren nem egyszer épen ez időben ellentétbe kerültek egymással. (Kassa Lőcsével s Eperjessel, az árumegállítói jog miatt versengett stb.) Az V. szab. kir. város fraternitását, illetve ez új esperességet Stockei Lénárd hozta létre 3 ) s az csakhamar bizonyos jelentőségre s súlyra tett szert. Ezért óhajtotta a hozzá való csatlakozást Lőcse, mely különben a 24 szepesi város fraternitásának is tagja volt s papjai ott nem egyszer szerephez is jutottak s esperesi tisztséget is viseltek. Épen az Eperjessel és Kassával vívott harcok miatt Lőcse, egészen a szepesváraljai zsinat idejéig, inkább a 24 szepesi város fraternitásához szított, mely városokkal könnyebben tudott érintkezni s melyek között vezető szerepet is vitt. Az V. szab* kir. város szövetsége csakhamar Késmárk városával bővült. Késmárk, noha addig a 24 szepesi városi fraternitás kötelékébe tartozott, 4 ) már régebben, hihetőleg már 1555-ben elfogadta a 2 ) Eibini I. i. m. I. k. 77. 1., ahol Türk Dániel adatait közli. 8 ) Hörk I.: A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa, 1885. 30 1. eímü müvében 1540-re teszá az V. sz. kir. városi ev. esperesség keletkezését, ellenben Linberger I. 1546-ra. (A VI. sz. kir. város ág. hitv. ev. esperesség vázlatos története Késmárk, 1882. 4. 1.) Az előbbi szerző helytelenül Stockei Lénártot, az utóbbi Radaschin Mihályt teszi a fraternitás első esperesévé. 4 ) Lám, másként Ambrosius Sebestyénnek 1579-ben Késmárk Eperjesről való meghívása alkalmával is ígéretet tett, hogy tetszésére bízza, vájjon az V. sz. kir. város vagy a 24 szepesi város fraternitásához akar-e csatlakozni. („Ordnung der Stadt Késmark 1554—1609" c. Codex Késmárk sz. kir. város nagy levéltárában.) Lám a 24. szepesi város fraternitás szövetségébe lépett, lásd nevének sajátkezű aláirását a 24. sz. kir. város frat. hitvallását tartalmazó kéziratban. (A XIII. szepesi városi egyházmegyei levéltárban. 1. sz. 38. 1.)
