A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
részben a lelkészt említik elsősorban. 15 ) De nem számolnak még egyelőre az elnöklésben való paritással az egyházi bíróságok szervezeténél, mert a bíróságok elnökeivé és alelnökeivé, az előmunkálatok szerint, minden fokozaton csak világiak volnának választhatók. 16 ) A zsinaton alkotott egyházalkotmányban ezzel szemben az elnöklésben való paritás nemcsak az egyházi önkormányzati testületek képviseleti és kormányzati testületeinek összes, tehát mind a négy fokozatán, hanem az egyházi bíróságok Összes fokozatain is megvalósul. A sorrend tekintetében az egyházalkotmány az egyházközségeknél a lelkészt, 17 ) az egyházmegyei és kerületi elnökségnél, valamint az egyetemes közgyűlés elnökségénél a világiakat, tehát az egyházmegyei, egyházkerületi, illetve egyetemes felügyelőt, az egyházi bíróságok felsorolásánál viszont az I. és III. fokú, tehát egyházmegyei és egyetemes egyházi törvényszékeknél ugyancsak a világi elnököt, a II. fokú, tehát egyházkerületi törvényszéknél ellenben az egyházi elnököt, a püspököt említi első sorban. E vegyes, illetőleg mindkét vonalon megzavart sorrend nem igen találhat megfelelő indokolásra és rendszertelenségre mutat. 18 ) Magát a paritást, mint fundamentális alapelvet, az egyház1B ) L. Győry Elek: Zsinati előmunkálatok. Budapest, Pallas rt. 1889. ós Dunántúli előmunkálatok. Sopron, Litfasz. 1890. 16 ) Eltér ettől a tiszai ev. egyházkerületre érvényes „Tiszai rendezet és utasítás." Nyíregyháza, Jóba. 1884., valamint a tiszai ev. egyházkerületnek a zsinati előmunkálatokra vonatkozólag előterjesztett javaslata is. „A törvénykezés minden fokozatán a kettős elnökség elve mellőztetik A kettős elnökség elvének alkalmazása kerületünkben célszerűnek bizonyult, annak mellőzésére semmi ok nem forog fenn, sőt a javaslat szerinti eljárás életbeléptetése esetén, miután a kettős elnökség az egyes elnöknél természetszerűleg nagyobb hatáskörrel ruházható fel, az eddigi Kettős elnökségnek megtartása még azon okból is szükséges volna, mivel ezáltal a törvénykezés előkészítő stádiumában a költséges és gyakran nehezen összehozandó ülések tartása sok esetben mellőzhető volna." (Az 1890. évi ker. gyűlés jkvének 56. lapjáról. Lásd Zelenka idézett müvét. 41. lap.) ") L. az Egyházalkotmány (E. A.) 43. §-át, amely szerint a közgyűlés elnökei rendszerint a lelkész és az egyházközségi felügyelő. Az egyházközség elnökségéről szóló 58. § viszont a felügyelőt említi először. n ) L. az E. A. 92., 119., 145., 335., 337. és 339. $§-t. Megjegyzendő, hogy az egyházmegyénél az elnökségről rendelkező §-tól eltekintve az E. A. több helyen az esperest, az egyházkerületnél pedig máshol mindenütt a püspököt említi elsősorban.
