A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
Igen valószínű tehát, hogy a kyriarchikus iránynak ez az előretörése az unió eszméjének előtérbekerüléséből, s a reformátusokkal kimélyült kapcsolatok révén, a náluk folytonosan erősbbödő kyriarchikus törekvésekből nyert tápot. A testvéregyházban ugyanis a hierarchia és kyriarchia harca ezidőben már meglehetősen kiélesedett, s különösen a már amúgy is régóta hierarchikus törekvéseket melengető tiszántúli papság protestált a világi elem tervbevett nagyobbarányú térfoglalásával szemben. Ezt bizonyítja II. Lipót 1790 november hó 7-én kelt királyi leirata is, amely szerint „a tiszai egyházkerület és egyházmegyei esperesek nevében, mind eme azon vallás fokozatos felsősége, mind a világi gondnokok által azon ügyekben, melyekben eddig csak az ezen hitvallású lelkészek és illetőleg tanárok intézkedtek, most kívánt nagyobb befolyás iránt, különféle észrevételek adattak elő." S ezekre az észrevételekre II. Lipót azon őszinte óhajának ad kifejezést, „hogy a vallásszabadság mindenesetre érintetlen hagyásával, mind a nevezett felsőség rendezésében, mind a többi fegyelmi részben, oly rendet lássunk megállapítva, mely azon vallás mind világi, mind egyházi férfiai közhelyeslésével leginkább egyezőnek fog tartatni." 27 ) A nagy homály, amely a zsinati előkészületeket takarta s a világi elem folyton sürgető akciói a zsinat mielőbbi megtartása iránt különben is nagymértékben felkeltették a papság gyanakvását a világi elem terveivel szemben 28 ) s e gyanakvásukra, úgy látszik, már jóval a zsinat megtartása előtt is konkrét alapjuk lehetett. Ez tűnik ki ugyanis Scheidemantel Henrik jenai egyetemi tanárnak a lengyel dissidens egyházak részére készíteti alkotmánytervezetéből, helyesebben annak 1783-ban kelt második kiadásából, 29 ) amelynek előszavában Scheidemantel a következőket írja: „Drittens bin ich von Wien und Ungarn um eine korrekte Ausgabe meines Buches ersucht worden, weil da**) L. Szeberényi Andor: Az 1791-ki pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme c. m.-t. Pest, 1869. 8. 1. •**) L. Zsilinszky id. m.-t. 574. 1. •) „Kirchen-Gesetzbuch für die beiden evangelischen Confessionen in Polen und Lithauen, auf ausdrückliches Verlangen der dissidentischen Generalsynode entworfen, neuerlich aber von Druckfehlern gereinigt und mit Anmerkungen begleitet von D. Heinrich Gottfried Scheidemantel ordentlich. Lehrer des Lehnrechts in Jena." 1873. A mü első kiadása 1780-ban jelent meg Varsóban. (L. Mikler id. m.-t. 95—96. 1.)
