A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.

las (religio per domináns), azaz a róm. katholikus vallás között, ez utóbbit jelentékeny privilégiumokban részesíti. Teljesen és minden kétséget kizáró határozottsággal biztosítja azonban a protestáns egyházak autonómiáját. Ennek a törvénynek az alapján gyűlt össze az 1791. évi ág. hitv. ev. egyetemes pesti és egyben az egyidejűleg megtartott és ugyancsak egyetemes ev. ref. budai zsinat. A protestáns egyháztörténet e zsinatokban és a zsinatok körül lefolyt harcokban a hierarchia és a kyriarchia küzdelmének a kulminációját látja és a zsinat határozatait a kyriarchia győzelmének könyveli el. Szükségesnek mutatkozik tehát, hogy a zsinattal és előzményeivel részletesebben is foglalkozzunk. Meg kell azonban már eleve is állapítanunk, hogy bárha U •zsinat kérdése már II. József türelmi rendelete, tehát tíz év •óta állandóan aktuális kérdésként szerepelt is a protestáns és így az evangélikus közvélemény előtt is, a zsinatnak nem egy kánonjára vonatkozólag koránt sem kristályosodott és nem is kristályosodhatott ki egységesen a közvélemény. Elsősorban is az egyidejűleg felvetett és a tárgyalások alapjául elfogadott protestáns unió terve és kivitele vonta magára legfőképpen az érdeklődést, később a helytartótanács oktroyként kierőszakolni szándékolt tervei kerültek szőnyegre, azután a teljesen autonom szervezkedés lehetőségeiért indult meg a győzelemmel végződött nagy harc, s végül a kivívott győzelem után a győzelem gyümölcseinek minnél gyorsabban való biztosítása mutatkozott a legfontosabb és a legsürgősebb feladatnak. Aligha lehet csodálni, ha ily körülmények között úgy maga a zsinat, mint kánonjainak egy része — és ezek úgy alakilag, mint tartalmilag, — a kellő bölcs és alapos megfontolás híjján hevenyészve jöttek létre; ha úgy a zsinaton magán, mint előkészítésében és határozataiban is, a jövőbelátó értékelés helyett a momentán situatio kihasználása, a mélyreható alaposság helyett a szenvedélyek felületessége, a sajátos tradíciókba mély fundamentummal beleépített valóságos önrendelkezés helyett pedig a könnyűszerrel és készen nyert anyag könnyelmű felhasználása uralkodott. Amióta a zsinattartás lehetőségei megnyíltak, a reformátusok és az ág. hitv. evangélikusok közös gyűlései, de egyben az evangélikusok külön egyetemes gyűlései is, állandóan foglalkoztak a zsinattal. A zsinat kánonjaira vonatkozólag azonban méc" jó ideig nincs semmi megállapodás s a megalkotandó egyház-