A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
egyetemes főgondnoki tisztsége már e szervezkedés előtt is a köztudatban él. Rádayt „supremus ecclesiarum helveticae conf essioni addictarum in regno Hungáriáé curator" címen emlegetik, 17 ) Bethlen József gróf pedig, mint „Praeses inter Curatores" nyer megbízást a bodrogkereszturi konvettől a főconsistorium vezetésére. 18 ) A bodrogkeresztúri konvent határozatait azonban csak három református egyházkerület hajtotta végre, a negyedik, a tiszántúli, a hierarchia ősi fészke, a központosítástól és a világi elem befolyásától irtózó papságával, erélyesen szembeszállt e határozatokkal, s amíg a világi elem egyházkormányzati részvételét sem volt hajlandó még jó ideig elismerni, a főconsistorium és az egyetemes főgondnokság eszméjét és kialakulását egyenesen megbuktatta. 19 ) A reformátusok legfelsőbbfokon való egyházszervezkedése ekként, amely mint kísérlet az evangélikusokét jóval megelőzte, hosszú időre elaludt s csak 1772-ben indul meg újra, amidőn a dunamelléki egyházkerület a királyné kedvelt s nagytekintélyű tábornokát Beleznay Miklóst választja meg főgondnokává. Beleznay azonnal hozzáfog az egyházszervezéshez s még 1772-ben a bugyii birtokára összehívott világi konferencián megalakítja újra a főconsistoriumot. Ettől kezdve ténylegesen a református egyház egyetemes főgondnokának a szerepkörét tölti be s egyháza fölött a királyi udvar bizalma által is alátámasztott tekintélyével valóságos kyriarchikus uralmat gyakorol. Az ő közbenjárására engedélyezi a királynő az evangélikusok legfelsőbbfokon való szervezkedését is, amely azután a már említett 1774. évi pesti gyűlésen ugyancsak főconsistoriumszerű alakban létrejön. Beleznay egyetemes főgondnoksága és a főconsistorium, kyriarchikus jellege miatt azonban megint csak a tiszántúli egyházkerület akaratával ütközik össze, amely 1773-ban tartott közgyűlésén kijelenti, hogy „valami új systema, hogy fel") L. Zoványi Jenő Egyetemes főgondnok és főconsistorium a magyarországi református egyházban. Budapest, 1903. 7. 1. ») L. u. o. 14. 1. és Debreceni Prot. Lap, 1901. 294. 1. 19 ) „A tiszántúli egyházkerület papsága és általában véve ez az egyházkerület volt kétségen kívül az egyetemes főgondnoki hivatalnak, valamint vele együtt a főconsistoriumnaik is meggátlója s évtizedek hosszú idejére elaltatója", — írja Zoványi id. m.-ben, 20. 1.
