A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Sztehlo Zoltán: A gyermekek vallására vonatkozó jogszabályok története Magyarországon.
censust, amit a pápai bulla Magyarországon előidézett, azzal a kérelemmel fordult a szentszékhez, hogy a Németországnak 1906. január 18-án „Provida sapientique cura" konstitúció jávai adott enyhítéseket, az „akatholikus keresztelteknek katholikus féllel s egymás közt kötött házasságaira vonatkozólag", 59 ) terjessze ki Magyarországra nézve is. Ezen kérelmük indokát abban a körülményben találta, hogy a római katholikus egyháznak is érdeke a belbéke biztosítása az országban, ami, a bulla előtti konciliáns gyakorlat fenntartása útján érhető el a legkönnyebben. A magyar katholikus főpapság eme intervenciója az „Apostoli széknél" eredményes volt, amennyiben a „Ne temere" dekrétumnak a vegyesházasságra vonatkozó rendelkezései alól Magyarország, Németországhoz hasonlóan, mentességet kapott. Ezen türelmi állapot Magyarországon egész 1918 május 19-ig tartott, amikor is XV. Benedek pápa az új kánonjogi kódexet 60 ) életbeléptetve, 61 ) ezen tényével a „Ne temere" dekrétumban foglalt jogelveket is az egész katholikus világra nézve kötelezőleg kihirdette. Bár a vegyesházasságokat a római egyház soha sem segítette elő s a lehetőség szerint mindig arra törekedett, hogy az „akatholikus" házasfél reverzálisban kötelezze magát arra, hogy Összes születendő gyermekeit a katholikus egyháznak adja át, még sem tartott ki ridegen álláspontja mellett, mert végső esetben a formula Tridentina szerint, a passzíva asszisztencia segítségével, reverzális nélkül is megköthetőnek jelentette ki a vegyesházasságokat. rct szabadsága és a törvényeink által biztosított vsallásegyenlőség nevében a hivatkozott pápai decretuim ellen a legerélyesebben tiltakozik." 60 ) L. Dr. Kéréssy Zoltán: A „Ne temeire" decretum tekintettel a jogtörténeti előzményekre, Budapest, 1909. 5. 1. V. ö. továbbá Montanus fia: A „Ne temere" deoretum; egyházpolitikai tanulmány; Budapest, (évszám nélkül.) ™) Codex Iuris Canonici Pii X. pontificis maximi iussu digestus Benedicti Papae XV. auctoritate promulgatus. Praefatione Emi. Petri Carl, Gasparri, Friburgi Brisgoviae B. Herder. MCMXXII. — A kánonjog újbóli kodifikációját X. Pius pápa még a „Ne temere" dekrétum előtt, 1904-ben rendelte el, mely a S. Comgr. Concilii 13 évig tartó munkájaként, 1917-ben elkészült s azt XV. Benedek pápa „Providentissime Mater Ecclesiae" kezdetű konstitucióban kihirdetve, 1918. évi pünkösd vasárnapján életbeléptette. L. Polner Ödön: Op. cit. 282. 1. 61 ) L. Dr» Sz. L. Zs.: „Codex Iuris Canonici" című lelkes cikket, (Evangélikusok Lapja 1926. évf. 33. szám, 261. 1.), amelyben a cikkíró fel akarja rázni a protestáns közvéleményt s reámutat arra a nagy veszélyre, ami az új egyházjogi törvény életbeléptetése folytán „az ezer sebből vérző hazánkban" élő protestánsokat fenyegeti.
