A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai
rablás, belső forrongás, mely Németországot nyugtalanítja s ami különösen az anabaptisták rovására írandó. Hogy a béke helyreálljon, a császár nevében felszólította mindegyik felet, hogy kívánságaikat német és latin nyelven nyújtsák be a császárnak. 6 ) János szász választófejedelem, előre látván, hogy kemény küzdelmek várnak a protestánsokra, még aznap magához hívatta hitsorsosait; szívhez szóló szavakkal tárta elébük egyházuk fenyegető helyzetét, kérte őket, maradjanak állhatatosak s tartsanak ki a szent ügy mellett, nem törődve a veszélyekkel és fenyegetésekkel, melyek reájuk várhatnak. Június 22-én Brück kancellárral, János Frigyes herceggel és Melanchthonnal is tanácskozott a szász választó és kijelentette előttük, hogy politikai természetű tárgyalásokba addig nem bocsátkoznak a birodalmi gyűlésen, míg a vallási kérdéseket "nem rendezték. E tekintetben nemcsak az összes ev. rendek, hanem a másik párt is vele egy véleményen volt. A császár erről értesülvén, felszólította a szász választófejedelem útján az ev. rendeket, hogy foglalják össze írásban, német s latin nyelven hittételeiket s azokat június 24.-éig nyújtsák be. Ilymódon tiszta képet nyer a császár arról, mely tanokat tartanak ők elfogadandóknak s melyeket elvetendőknek. Bár az idő nagyon rövid volt és még jóformán a hitcikkelyek gondosabb átdolgozására és az utolsó simítások elvégzésére sem értek rá, mégis sikerült oly alakban összefoglalni legfőbb hitelveiket, mely mindnyájukat kielégítette, sőt nagy tetszésre is talált. A hitvédelmi iratból, vagyis Apológiából „hitvallás" lett és azt aláírták János, a szász választófejedelem és a brandenburgi-ansbachi őrgróf György, Ernő braunschweigi és lüneburgi herceg, Fülöp hesseni őrgróf, Wolf gang (Farkas) anhalti fejedelem, Albert gróf, Mansfeld ura, továbbá Nürnberg és Reutlingen városok. Aláírták még János Frigyes szász és Ferenc braunschweigi és lüneburgi hercegek. 7 ) A birodalmi gyűlés második napja június 24.-én a városházán ment végbe. Megjelent rajta Campegio pápai követ is, •) Schirrmacher i. m. közié a megnyitóbeszédet. 75—79. L ') Lásd az aláírókat Tschackert P.: „Die unveränderte Augsburgische •Contfession deutsch und lateinisch,, szövegében, melyet a leghitelesebb kéziratok ;alapján adott ki. Leipzig, 1901. 54. L
