A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai

Pimpinelli pápai nuncius szólt, ki egy órás latin beszédben a török veszedelemről s a vallási téren fellépett egyenetlenségről festett megrázó képet. A török ellen sürgős cselekvésre kérte a császárt és a rendeket, majd szenvedélyesen fakadt ki maguk a németek ellen, mondván, hogy míg a törökök legalább egy úr­nak engedelmeskednek, a németek náluk is rosszabbak, mert egynek sem engedelmeskednek s míg a törökök mind egy val­láson vannak, addig emezek naponta új vallást szerveznek s okosabbak akarnak lenni elődeiknél. Az egyház egységét meg­bontották s mindenféle fonák tévtanokat akarnak meghonosí­tani. Beszéde végén támadó hangba csapott át, kijelentvén, hogy ha Szent Péter kulcsa nem tudja kinyitni a német feje­delmek megátalkodott, márványkemény szívét, akkor Szent Pál pallosa fog reájuk lesújtani. 5 ) A nuncius támadó fellépése az ev. rendek között nagy fel­háborodást szült. Nemcsak az ev. rendek, hanem több kath. egyházfő, így a mainzi érsek, sőt maga a császár sem helye­selte a beszéd éles hangját s a protestáns fejedelmek kijelen­tették, hogy a török ellen adandó segélyt addig nem is engedik tárgyalni, míg a vallási téren békét nem teremtenek. Tiltakoz­nak egyben az ellen is, hogy a török csapás miatt a reformá­ciót tegyék felelőssé. Erre az egész gyűlés átvonult a város­házára és ott folytatódott; Károly császár a neki felállított trónuson ült, mellette Ferdinánd király, a többi 42 választó­fejedelem pedig rangsor szerint helyezkedett el. Frigyes phalz­gróf császári miniszter a császár nevében hosszabb előadást tartott. Elsősorban is hosszasabban a fenyegető török veszede­lemre mutatott rá és nyomatékosan kért segítséget az egybe­gyűlt rendektől. Azután a vallásügyre tért át. A császár, mint a hit legfőbb védője, megszomorodva látja a vallási téren lábra­kapott egyenetlenséget és békét óhajt teremteni. Ezt a célt szolgálta a Wormsba egybehívott birodalmi gyűlés is, de az ott hozott edictumot, mely hívatva lett volna az egyházban lábra­kapott viszályokat elsimítani és Luther iratait átok alá vetette, nem tartották be. Ennek eredménye lett mind az a pusztítás, 6 ) Iater alia dixit, quod sL claviger Petrus corda prineipum, aliorumque Gerraamjorum marmoraei lapperire et movere non valeat: Paulum ensiferum ea incidere deibeire. (Schirrmacher i. m 74. 1.) Lásd még Coelestinus, História Comitdorum A. MDXXX. Augustae celebratorum Francf ad V. 1597. I. k. 105. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom