Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora

kat, de alkalmaztatásuk esetére kikötötte, hogy rendes lelkészi vizsgálatot tegyenek a szentírás- és szimbolikus könyvekből és azonfelül kötelezzék magukat az ev. tanok igaz és tiszta hir­detésére. 18 ) Méghagyta az egyezség a községeknek a kegyúri jogot, de a szuperintendensi jog sérelme nélkül. 19 ) Kimondja még a dobsinai koalíció, hogy tanulmányaik ki­egészítése és befejezése céljából külföldi egyetemekre készülő theologusok csak az esetben szedhetnek könyöradományt, ha megelőzőleg vizsgálatot tesznek és a szuperintendenstől és az illető esperestől bizonyítványt kapnak. A dobsinai egyezség mérsékelt, koncílíáns természetű lé­Vén, általános megnyugvást keltett a sz. kir. városokban ís, ahol a hangulat már nagyon elkeseredett és nyomott volt. Lőcse erélyes fellépésének tudható be, hogy ez alkalommal a polgári rend kívánságait honorálták és ezáltal a békés fejlődésnek alapját megvetették, A szuperintendensválasztásnál a nemesek és városok sza­vazati jogára nézve oly módozatot találtak, mely kielégíthette már most a VI sz. kir. város evangélikusait ís, amennyiben a két prédikátort tartó városok egyházközségei két szavazatot kap­tak és azonfelül személyük után szavazati jogot nyertek a ke­rületi nemeseken kívül a szép számban levő városi nemesek és prédikátorok is, úgy, hogy a VI sz. kír. város volt szuper­íntendencia jä egyháztagjai nevében leadott szavazatok száma már súlyosan esett a latba. A kerületi szuperíntendenciába tö­mörülő nemesség tehát messzemenő engedményeket tett és fel­adta eddigi rideg magatartását a sz. kir. városokban lakó német­ajkú evangélikusokkal szemben, A sz. kír. városok közjogi egységét sem óhajtotta megbontani a tiszai kerület, sőt ellen­közeleg, az esperesség szervezésének előmozdításával még erősí­tette a közöttük fennálló évszázados köteléket, amely külö­nösen 1614 óta (a városi szuperintendencia szervezése óta) oly erős mentsvárnak bizonyult a katholicizmussal szemben. Viszont a városok beleegyeztek abba, hogy a lelkész jelöl­tek szabadon látogathassák a külföldi egyetemeket és letettek arról a félelemről, hogy a külföldi egyetemekről átplántált pietista mozgalom megrázkódtatná a Szepesség ev. hitéletét. 18 ) u. o. 5. §. 19 ) #. o. 6. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom