Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora

ha ez a tervezet sem találna tetszésre, akkor kölcsönös meg­egyezésre kínálkoznék még alkalom, ha a városokban lakó, de ingatlannal nem rendelkező nemesek vagy armálisták is meg­kapnák egyénenkínt a szavazati jogot. 4 ) A két szuperíntendencia egyesítésére nézve felmerült Lőcsén még egy helyes eszme, mely utóbb testet is öltött és a sokat vitatott városi szuperíntendencia átszervezésének, illetőleg meg­szüntetésének legegészségesebb megoldására vezetett. A VI sz. kír. város szuperíntendencia] ának megszüntetése esetén annak részére a kerület keretén belül külön esperességet követeltek, hogy közjogi különállásukat továbbra is fenntart­hassák. Az esperesség, mint önálló joghatóság, saját ügyeiben függetlenül minden más hatóságtól, intézkednék és csak vitás esetekben fordulna döntés végett a szuperintendenshez, aki azonban ilyenkor köteles volna a VI sz. kir. város valamelyikébe kiszállni, hogy hozott ítélete jogerőre emelkedjék. 5 ) A tiszakerületi szuperíntendencia elfogadhatónak találta a területen belül az önálló esperesség szervezésére vonatkozó ja­vaslatot és 1740-ben január hó 28-án Eperjesen tartott gyűlé­sén azonnal, Eperjes város kivételével, az illetékes sz. kir. vá­rosok tudta és hozzájárulása nélkül, esperes jelölteket állított. Ez a kerület részéről határozottan túlkapás volt és rossz vért szült a VI sz. kir. városban, melynek jogkörébe avatkoztak. A VI sz. kir. város szuperíntendenciaj ának a tiszakerületi szuperintendenciával tervbe vett egyesítésénél támasztott egyéb kikötéseit, melyek a kegyúri jog gyakorlására és a theologusok részére megállapítandó akadémiákra vonatkoztak, figyelemre sem méltatták, ami azután újabb súrlódásokat okozott. Miután Antony Samu tiszakerületi szuperintendensnek 1738-ban bekövetkezett halálával a szuperintendensi állás már éveken át üresedésben volt, a nemesség sürgősnek tartotta a tisztség betöltését és a választást 1741-ben február hó 17-én annyival is inkább megejthetőnek tartotta az egyesült szuperín­tendencia részére, mivel Eperjes sz. kir. város egyházközsége a tervezett egyesítéshez hozzájárult. A választás helyéül sáros­megyei birtokát, Gíráltot, jelölte ki Szirmay Tamás tíszakerületi felügyelő. 6 ) A lőcseiek, sőt az eperjesiek kivételével, a többi sz. *) Lőcse ág. hitv. ev. egyházi levéltárában fasc. 1738—1741. és Kirchen­prot. 331—338. 1. 5 ) u. o. í. h. G ) Ribini i. m. II. 341. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom