Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora

a stólajövedelmet és a városokban zavartalanul letelepedhetnek.

27

) . \ Lubomírszky T. K. egyelőre nem törődött az evangélikusok kívánságainak teljesítésével és minthogy közben azok 1707-ben a rózsahegyi zsinaton szervezkedtek, a szepesi evangélikusok is sokat vártak e zsinat határozataitól helyzetük javítására nézve. A rózshegyí zsinat azonban az egyházkerületi beosztáson kívül a hitélet szabályozását és rendezését tűzte ki céljául és nem foglalkozott a szepességi ev, egyházak sérelmeinek orvoslásával, annál kevésbbé, mivel a pietizmm ellen folytatott harc túlságosan lekötötte a zsinati tagok figyelmét.

28

) A rózsahegyi zsinat az egyház szervezetét illetőleg a Szepesség ev. egyházközségeit a sz. kír. városok egyházközségeivel együtt beleolvasztotta a tiszai superíntendenciába, de tiszteletben tartotta a Thurzó-féle kiváltságlevelet és a szepesváraljai zsinat kánonjait, midőn hangoztatta, hogy a VI sz. kir. város, ha a XIII szepesi város egyházközségei ismét régi virágzásához és szabadságához jutnak, akkor külön superintendencíát alkothatnak. Kikötötte azonban, hogy külön superintendenst csak Zabler Jakab bártfaí lelkésznek és mostani superintendensnek elhalálozása után választhatnak, de esperesválasztás tekintetében már most is szabad kezet biztosít a VI sz. kir. városnak, ahol a superintendens egyúttal esperes ís lehet egy személyben, A rózsahegyi zsinat végzései azonban csakhamar érvényüket vesztették. A pietizmus, melyet e zsinat kárhoztatott, a Szepességen ís felburjánzott és Lőcsén és Gölnicbányán vert fel nagyobb port, de mindkét helyen alig hogy a pietizmus tanai érvényesültek, máris nagyobb ellenreakció elnyomta és elsöpörte ezt a vallásos mozgalmat, mely azután inkább pedagógiai reálizmus alakjában éreztette hatását a lőcsei, késmárki és iglói ev. latiniskolában,' amint azt a közoktatásügyről szóló fejezetben részletesen tárgyaljuk. Gölnicbányán Kephalides Samu lelkész működött pietista szellemben és a tíszakerűleti egyházi törvényszék Buchholtz Györgyöt, a XXIV szepesi városi fraternitás esperesét, bízta meg a gölnicbányai pietista mozgalom megfőj fásával. Buchholtz Gy. a határozat értelmében eljárt Fischer J, György sz.-remetei lelkésszel és bányavárosi esperessel és Trangus Illés svedléri lel27

) u. o. 96. 1,| Czirbesz 102—103. 1.; Scholtz III. 63—64. 1. 2S

) Zsilinszky M. „Egy forradalmi zsinat története." Bpest 1889. és {