Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora

a stólajövedelmet és a városokban zavartalanul leteleped­hetnek. 27 ) . \ Lubomírszky T. K. egyelőre nem törődött az evangélikusok kívánságainak teljesítésével és minthogy közben azok 1707-ben a rózsahegyi zsinaton szervezkedtek, a szepesi evangélikusok is sokat vártak e zsinat határozataitól helyzetük javítására nézve. A rózshegyí zsinat azonban az egyházkerületi beosztáson kívül a hitélet szabályozását és rendezését tűzte ki céljául és nem fog­lalkozott a szepességi ev, egyházak sérelmeinek orvoslásával, annál kevésbbé, mivel a pietizmm ellen folytatott harc túlságo­san lekötötte a zsinati tagok figyelmét. 28 ) A rózsahegyi zsinat az egyház szervezetét illetőleg a Sze­pesség ev. egyházközségeit a sz. kír. városok egyházközségeivel együtt beleolvasztotta a tiszai superíntendenciába, de tisztelet­ben tartotta a Thurzó-féle kiváltságlevelet és a szepesváraljai zsinat kánonjait, midőn hangoztatta, hogy a VI sz. kir. város, ha a XIII szepesi város egyházközségei ismét régi virágzásához és szabadságához jutnak, akkor külön superintendencíát alkothat­nak. Kikötötte azonban, hogy külön superintendenst csak Zabler Jakab bártfaí lelkésznek és mostani superintendensnek elhalá­lozása után választhatnak, de esperesválasztás tekintetében már most is szabad kezet biztosít a VI sz. kir. városnak, ahol a super­intendens egyúttal esperes ís lehet egy személyben, A rózsahe­gyi zsinat végzései azonban csakhamar érvényüket vesztették. A pietizmus, melyet e zsinat kárhoztatott, a Szepességen ís felburjánzott és Lőcsén és Gölnicbányán vert fel nagyobb port, de mindkét helyen alig hogy a pietizmus tanai érvényesültek, máris nagyobb ellenreakció elnyomta és elsöpörte ezt a vallásos mozgalmat, mely azután inkább pedagógiai reálizmus alakjában éreztette hatását a lőcsei, késmárki és iglói ev. latiniskolában,' amint azt a közoktatásügyről szóló fejezetben részletesen tár­gyaljuk. Gölnicbányán Kephalides Samu lelkész működött pietista szellemben és a tíszakerűleti egyházi törvényszék Buchholtz Györgyöt, a XXIV szepesi városi fraternitás esperesét, bízta meg a gölnicbányai pietista mozgalom megfőj fásával. Buchholtz Gy. a határozat értelmében eljárt Fischer J, György sz.-remetei lel­késszel és bányavárosi esperessel és Trangus Illés svedléri lel­27 ) u. o. 96. 1,| Czirbesz 102—103. 1.; Scholtz III. 63—64. 1. 2S ) Zsilinszky M. „Egy forradalmi zsinat története." Bpest 1889. és {

Next

/
Oldalképek
Tartalom