Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
tette az öt szabad királyi város részére az úgynevezett confessio Pentapolitana-t 2 } Az V. sz. kir, város tisztán hitbeli egyezséget kötött egymással, politikai szövetkezés ezentúl sem volt közöttük. Sőt Kassa az árumegállítói jog gyakorlása, miatt épen ez időtájt állott erős harcban Lőcsével és Eperjessel, de a közös vallást fenyegető veszély egymást megértő hitsorsosokká tette őket. Sokat tehetett az V. sz, kir. város egyházi téren való egyesülése és szervezkedése érdekében Stockei Lénárt, aki ennek az ú) esperességnek megalkotója, 3 ) A Szepességből Lőcse csatlakozott kezdettől fogva a sz. kir. városok fraternításához, de. azért tagja volt a XXIV. szepesi városi fraternitásának is. Lőcse mint sz. kir. város különleges jogi helyzetben volt; nem tartozott az elzálogosított városokhoz, de nem osztozott a sokkal rosszabb helyzetben levő el nem zálogosított földesúri városok sorsában sem és mert közjogi tekintetben a Szepességen meglehetősen magára volt utalva, keresett egyházi téren olyan csatlakozást, mely a város sz, királyi jellegének jobban megfelelt. Mint az V. sz. kir. város vallásügyi szövetsége a tagjának nagyobb súlya volt a politikai hatóságokkal szemben. Az V. sz. kir. város esperessége azonban csak a confessio Pentapolítana megalkotása után jutott jelentőséghez, sőt e szövetségnek igazi létjogosultságát épen a közös hitvallás adta. De Lőcse a confessio Pentapolítana összeállítása és jóváhagyása után ís tagja maradt a XXIV. szepesi városi fraternitásnak, mert jónak és célszerűnek látta, hogy az ev. egyház sorsát mindkét fraternitás segítségével biztosítsa. A lőcsei ev. egyház papjai ezentúl ís tevékeny szerepet játszanak a XXIV. szepesi városi fraternitás életében, sőt annak esperesei is több ízben; az egyház pedig élvezi ennek a fraternitás kiváltságait és az Öt sz. kir. város fraternitás összes előnyeit is. A szepesváraljai 1614-iki zsinatig, mely azután jobban elkülönítette e két fraternitást egymástól, sőt az öt sz. kír. város fraternitásából önálló superintendenciát létesített, a lőcsei egyház 2 ) Ribini I. í. m. I. k. 77. 1., ahol Türk Dániel adatait közli. 3 ) Hörk I.: A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa 1885. 30. 1. c. művében 1540-re teszi az V. sz. kir. városi ev. esperesség keletkezését, ellenben Linberger Ist. 1546-ra. (A VI. sz. kir. város ág. hitv, esperesség vázlatos története, Késmárk 1882, 4, 1,) — Az előbbi szerző helytelenül Stockei Lénártot, az utóbbi Radaschin Mihályt teszi a fraternitás első esperessé.
