Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
Az eperjesi zsinat résztvevőinek névsorából kitűnik, hogy azok nem tisztán a sz. kir. városok sorából kerültek ki, hanem Sárosmegyének egyéb egyházközségei, sőt a Szepesség két egyháza is elküldötte oda képviselőit. A sárosi egyházközségek e szerint a sz. kir. városokkal egy egyházi körzetet alkottak és csak a 1614-ik.i szepesváraljai zsinaton a megyei superintendencia szervezése folytán váltak ki a sz. kir. városok esperességének kötelékéből. Hogy sárosmegyei ev. egyházközségek tényleg az V. sz. kír. várossal együtt alkottak egy esperesi kerületet, e mellett bizonyít az 1588-iki kassai és 1589-ikí bártfai zsinat, 2 ) melyeken ismét nemcsak az V. sz. kir. város, hanem egyéb sárosmegyei ev. egyházközségek képviselői is megjelentek. Az 1546. évi eperjesi zsinat végzései tehát nemcsak a sz. kir. városokra, hanem egyéb magánföldesúri viszonyban áüó községekre is vonatkoztak. Minthogy az eperjesi zsinat határozatai Lőcsére nézve ís jogerősek voltak, célszerűnek tartom, hogy azokat közelebbről tárgyaljam, annyival is inkább, mivel nem azonosíthatom magamat Zoványi Jenő legújabban kifejtett nézetével, aki e zsinat végzéseinek eperjesi voltát vitatja és azok eredetét Zemplénvármegye déli részén kereste. 3 ) Zoványi a zsinaton hozott tizenhat kánon belső tartalmából" indult ki és figyelmen kívül hagyva azt, hogy az V. sz. kír. városi egyházmegyéhez tartoztak a sárosmegyei egyházközségek is, arra a következtetésre jutott, hogy e szabályzatot nem józhatták az V. sz. kir. város zsinatán. Zoványi a tizenhat cikkből álló szabályzatnak négy cikkét (3., 8., 15. és 16. §§.) nem tartja összeegyeztethetőnek az V. sz. kir. városi egyházmegye viszonyaival és ha azok tisztán csak az V. sz. kír. városra vonatkoztak volna, a 8. és 15. cikk közülök tényleg kissé érthetetlennek tűnnék fel. A 8. cikk szerint ,,a lelkészek tizede és egyéb jövedelme nem lehet többé változtatásnak alávetve", a 15. §. pedig elrendelte, hogy ,,a városok és nemesek gondoskodjanak arról, hogy jobbágyaik alkalmas lelkipásztorokban ne szűkölködjenek." 2 ) u. o. s ) Zoványi I.: Adatok a magy. protestantizmus múltjából, [„Az 1546. évi eperjesi zsinat állítólagos végzései" c. fejezet.) Prot. Szemle 1917. 614—617. 1.
