Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora
14-én elvette az evangélikusoktól és az ev, papoknak másnap délelőtt 10 óráig kellett a paplakból kihurcolkodniok, hasonlóképen az iskolamestereknek is, Heister S. ezen erőszakoskodásai után avégből, hogy a polgárok ellentállását teljesen letörje és egyúttal elrettentő példát adjon, halálra ítélte a letartóztatott késmárki polgárok közül Kray Jakab bírót, Lányi Márton városi tanácsnokot és a város ostromában megsebesült Toppertzer Sebestyén szíjgyártót, 32 ) Kray Jakab hasonnevű fia „Geschichte der Stadt Kesmark"' c, kéziratában, melyet eddig tévesen Moes I, késmárki konrektornak tulajdonítottak, Mattyasovszky Lajos elbeszélése alapján megemlítette, hogy Heister S, azért ítélte volna halálra Kray Jakabot, Lányi Mártont és Toppertzer Sebestyént, mivel Dévay Márton, az újonnan kinevezett kath, bíró és az evangélikusok egyik legveszedelmesebb ellenfele, besúgta volna a táborszernagynak, hogy ezek az evangélikusok vezérembereí, kiktől félteni kell a kath, tanácsnak hivatalban maradását," 3 ) Ez a vád mindenesetre hozzájárulhatott ahhoz, hogy Heister S, halálos ítélettel sújtotta őket, de ev, vallásukon kívül főleg a nemzeti ügyhöz való csatlakozásuk okozta elsősorban is martíromságukat, Línberger István és Weber Samu véleményével szemben ismételten kiemelem, hogy ők nemcsak evangélikusok, hanem elsősorban nemzeti vértanúk, 34 ) Igaz, hogy a hit ís nevezetes szerepet játszott elítéltetésüknél, hiszen a jezsuiták is azzal biztatták Kray Jakab birót, hogy ha áttérne a kath, hitre, kegyelemre számíthatna Heisternél, Kray J. azonban nem tántorodott meg hitében s inkább a vértanúhalált választotta. 35 ) A halálos ítéletet 1709-ben december hó 16-án délelőtt 11 32 ) Lásd erről részletesebben „Kuruc mozgalmak Késmárkon" c. tanulmányomat i, h, 8—13, 1. 33 ) Kray (II.) Jakab kézirata, (A kézírat eredetije megvan a szepesszombati róm, kath. plébánia levéltárában, egyik másolata a késmárki ev, liceum könyvtárában és egy másik másolat az én birtokomban,) 34 ) Línberger Ist,, A VI sz. kir. város ág, hitv. ev. szepesség vázl. történelme. Késmárk 1882. 9—11. 1. és Weber S., „A késmárki vértanúk" Eperjes 1908. 13. 1. Lásd erre nézve behatóbban idézett tanulmányomat 12—13. 1. és azonfelül „A késmárki vértanúk" c, cikkemet a Bpesti Hírlap 1909. dec, 16, számában, valamint Thaly K, „Kray I, és vértanútársai" c. cikkét a Vas, Ujs, 1903, évi „Karácsonyi melléklet"-ében 38—39. 1. és lásd még „Jakob Krays Märtyrertum in der ung. Literatur'^ c cikkemet a Karpathen Post 1909. 48. sz. 35 ) Ifj. dr. Kray István: „A Kray család története és leszármazása"
