Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora

tet. Kath. és luth. leányokat lutheránus ember tanítja és bete­gekhez következetesen a prédikátort hívják és a vikáriust figye­lemre sem méltatják. Mindezen bűnök- és kihágásokért felelni tartozik König, János, akit Jazdowban való meg nem jelenés estén a Guldenre kimért büntetéshez méltó büntetés kirovásával fenyegetett meg Balther F. idézésében. Podolszky A. és Balther F. vallásbiztosi működése nem ho­zott békét a szepesi starosztia evangélikusaínak, hanem inkább újra felélesztette a felekezeti viszályt, amelyet Mattyasovszky László, 24 ) majd 1697 óta Sigray János címzetes püspök és szepesi prépost is szítottak és Lubomírszky Sz. H. személyes közbelépé­sére volt szükség, hogy az elzálogosított tizenhárom szepesi vá­rosban a békés viszonyok újra helyreálljanak. A tízenhárom városban nem érvényesülhetett a maga tel­jességében a szepesi prépostok erősen katholizáló politikája, mi­vel Lubomirszky Sz. H. starosztíájában zendülés kitörésétől tar­tott és azért mérsékeltebben és higgadtabban kezelte a vallás­ügyet. A tizenhárom városnál nagyobb zaklatásnak, sőt. erős ül­döztetésnek voltak kitéve az evangélikusok Mattyasovszky L. f majd Sigray J. címzetes püspökök és szepesi prépostok 25 ) ré­széről a ^z. kír. városokban és a Szepesség egyéb királyi terü­letén, ahol Lipót reakciós szelleme uralomra jutott. Késmárk sz. kir. város evangélikusait, a bécsi udvarnál be­vádolták, hogy a kath. istentiszteletből gúnyt űznek és magán­beszélgetésben ís gyalázzák a szentségeket, Szűz Máriát és a szenteket. Az istenkáromlásokat I. Lipót király Késmárk váro­sához intézett 1696-ban július hó 3-án kelt rendeletében eltil­totta és szigorú vizsgálatot rendelt el a bűnösök megállapítása és megbüntetése céljából. 26 ) A királyi rendeletet felolvasták a városházán a közönség jelenlétében, majd az. ev. Jelkészekkel közölték és a vizsgálat megejtése után csakhamar kitudódott, hogy a vád alaptalan volt. 27 ) Midőn 1697-ben Freyen-Fels kamaratanácsos a tisztújítás M ) Buchholtz í. m. 246. 1. I. Lipót rendeletét közli 416—418, 1. és Genersich í. m. II. 218—221. 1. 25 ) Mattyasovszky L. 1696-ban nyitrai püspöknek neveztetett ki. Sig­ray I. szepesi préposttá történt kinevezésekor elnyerte a durnói címzetes; püspöki címet is. 2 «) u. o. i. h. 27 ) u. o. i. h

Next

/
Oldalképek
Tartalom