Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora
totta ott, ahol tehette az ev. vallás szabad gyakorlatát. Az evangélikusok a szabad vallásgyakorlatukat biztosító starosztaí rendeletet még mindig nem kapták kézhez és hiába fordultak a rendelet kiadása céljából a lublói várkapitányhoz, az a klérus különösen Mattyasovszky L. c. püspök és szepesi prépost biztatására nem kézbesítette nekik azt. Az evangélikusok tehát még a hercegi kegy nyilvánulásának írásbeli dekrétumát is nélkülözték és minthogy a klérus áskálódását lépten-nyomon tapasztalhatták, mindenáron azon fáradoztak, hogy a kegyet tartalmazó rendeletet kézhez kapják és így némi garancia birtokába jussanak. A c. püspök és szepesi prépost nem nyugodott és újabb és újabb panaszokkal állott elő a várkapitánynál Lublón az evangélikusok állítólagos kihágásai miatt. A várkapitány pedig megunván az állandó zaklatást, 1695-ben január hó 29-én kelt idézőlevelével, Lublóra idézett február hó 4-ére — Szepesolaszi kivételével, melynek ev. lakossága ellen nem merült fel panasz, — a többi tizenkét városból két-két előkelő lutheránust a panaszok megvizsgálása végett. 9 ) Az ügy annyira elmérgesedett, hogy a lublói tárgyalások nem vezettek eredményre és a tizenhárom város evangélikusainak képviselői egyöntetű eljárás céljából március hó 3-án öszszegyűltek Iglón, amely összejövetelen elhatározták, hogy a herceghez Varsóba követeket küldenek, akik nála sérelmeik orvoslását sürgessék, ily módon a szepesi prépost jogtalan beavatkozásának véget vessenek. Az iglói tanácskozás alapján utasításokkal látták el a követeket, hogy Lubomírszky Sz. H. herceg a következő sérelmek orvoslására, illetőleg jogok biztosítására kérjék fel: 1. Rendelje el a herceg, hogy a várkapitány adja ki az 1694. évi dekrétumot, amely az ev. vallás szabad gyakorlatát biztosítja. 2. Ha a rendelet kiadásához hozzájárul, engedje meg a herceg, hogy minden város tarthasson prédikátort, mivel költséges és fárasztó lelkészeket más helyről vasár- és ünnepnapokra meghívni. 3. Az evangélikusok ne kényszeríttessenek kath. szertartásokra, minthogy az a kényszer különben is törvényellenes és viszályok forrása. 1 8 ) Fata mem. 64. 1.; Czirbesz 64. 1.; Scholtz 240. 1.
