Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora

Ezen megszorító rendelkezések dacára már is sokallotta az evangélikusoknak tett engedményeket Mattyasovszky László címzetes durnoi püspök és szepesi prépost, aki Lubomirszky hercegnek 169 4-ikí rendelete ellen a leghatározottabban síkra szállott. A szepesi prépost,, augusztus hó 10-én kelt körrendeletében szóvátette, hogy az evangélikusok csak a herceg félrevezetése alapján csikarhatták ki a vallásszabadságot engedélyező starosz­tai rendeletet, amely sok hívő lélek siralmas vesztét okozza és hogy vallásügyekben nem a hercegnek, aki nem örökös ura a starosztiának, hanem egyedül a királynak van intézkedési joga. A herceg rendelete sérelmes a királyra, de sérelmes ő reá nézve is és azért papságát kiközösítéssel fenyegeti, ha ezt a sérelmes és kárhozatos rendeletet a szószékről kihirdetné, sőt köteles­ségévé teszi mindegyiknek, hogy mindenütt a legnagyobb ellent­állást tanúsítsa, azzal szemben és annak foganatosítását okvet­lenül minden körülmények között hiúsítsa meg. 7 ) Mattyasovjzky L. c. püspök és szepesi prépost közbelépése azonban nem akadályozhatta meg az evangélikusokat imaházaik felépítésében és a prépost emiatt csakhamar a bécsi udvar in­tervencióját vette igénybe. I. Lipót k rály már 1694-ben szeptember hó 5-én levélben felkérte Lubomirszky Sz. H. herceget rendeletének visszavoná­sára. A herceg rendelete nemcsak a kath. valláson ejtett nagy sérelmet, hanén a klérus és az apostoli királyi tekintélyét is érzékenyen megtámadta, mivel a Szepesség részére az ország­gyűlés megállapította és becíkkelyezte azokat a helyeket, ame­lyekben a vallásszabadság gyakorlata megengedtetett és mint­hogy a starosztia is a prépost egyházmegyéjéhez tartozik, a vallásszabadságnak arra való kiterjesztése már ez okból is ellentmondást vált ki. . A rendelet visszavonásán kívül még arra is kérte I. Lipót király a herceget, hogy utasítsa az elzálogosított tizenhárom sze­pesi város ev. lakosságát az artikuláris helyekre, vallásgyakor­latuk végzése céljából. 8 ) Lubomirszky herceg I. Lipót király felszólalása ellenére egyelőre nem másította meg rendeletét, de lublói várkapitánya sok tekintetben a prépost intencióinak megfelelően megszorí­7 ) Miscell. Tom. II. 248. 1. és Scholtz i. m. 248—249. 1. •J u. o. 216. 1. és Scholtz 238. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom