Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
mácíó szervezésénél nagy érdemeket szerzett, a fejlődő télben levő városi iskolának ev. szellemű szervezetet adott. Sajnos, hogy az egyházrend, melyet Bogner B. az iglói egyházközség részére megállapított, elkallódott, mert ez mindenesetre felvilágosítást adott volna Igló városi iskolájának ev. jellegű iskolává való átszervezésének végtfemenetele felől. Bogner B. a városi iskolát feltétlenül ev. latin iskolává fejleszthette, amelynek csakhamar híre támadt, mivel messze vidékről látogatták az iglói iskolát, magasabb jellegénél fogva. A legelső adat, amely amellett szól, hogy az iglói iskola a szó szoros értelmében ev. latin iskolává fejlődött, 1575-ből való. Ekkor Ursínus János jeles iskolamester tanított Iglón, aki tanulmányait Wittenbergben végezte. Ursinus kedvéért jött el Bríegből Iglóra a mosóczi (Turóczm.) származású Gassur János, aki megelőzőleg szülőhelyén sajátította el az alapismereteket, majd Selmeczen töltött három évet, Késmárkon Thorakonymus M. rektorsága alatt két évet és ugyanannyit Briegben. Iglón töltött évei után már tanítói állást vállalt Mosóczon, majd V,± évi wittenbergi tartózkodása után 1580-ban október hó 19-én lelkésszé avatták ottan.") Ugyancsak ez időtájt látogatta az iglói ev, latin iskolát Píscator Joachim és Ursinus J, rektorsága alatt a szintén mosóczi származású Duchon János, aki szülőhelyén az elemi ismereteket elsajátítván Iglóra jött és innét Késmárkra ment, ahol Lám Ambrosius Sebestyén rektorsága idején 6 ) fejezte be tanulmányait, hogy azután. Turóczszentmártonban egy évig iskolamesteri állást, vállaljon. Majd Wittenbergbe ment, ahol 1582-ben lelkésszé avatták és azután Lytríbotzban, Csehországban, nyert el segédlelkészi állást. 7 ) Revitzky István de Revitz, aki az elemi ismereteket már öt évig tanulta, tanulmányait 1576-ban Iglón folytatta, hogy nagyobb haladást tehessen a tudományokban és Píscator Joachim, de különösen Ursinus János vezetése alatt hat évi itt tartózkodása alatt nagy előmenetelt is tett. 8 ) Iglói tanulmányai s ) Ev. Eml. 65—66. 1. és lásd még Barthalomáeides J., Mem. Ung. Pest. 1817. 71. 1., ki tévesen teszi meg Ursinus Jánost a morvaországi Iglau rektorává. Iglau rektora ekkor Eberhardus, de nem Ursinus (u. o. 73. 1. és Ev, Eml. 69. 1.) e ) Lám Ambrosius Sebestyén 1576—1580-ig volt Késmárk rektora. ') Ev. Eml. 71—72. 1. s ) u. o. 83. 1.
