Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
akadnom és a késmárki nagy városi levéltár rendezésekor várható, hogy a nagy reformátor, országoshirű pedagógus késmárki szereplése és a latiniskolához való viszonya, illetőleg hatása kellően tisztázva legyen. A késmárki latiniskola a XVI. században határozottan az engedékenyebb Melanchton-féle irányzat erős fészke volt és azért sokan a kriptokalvinizmus tűzhelyének is tartották azt. A kriptokalvinista vád gyanújában állottak Thorakonymus (Kabát) Mátyáson kívül még Lám Ambrosius Sebestyén és Mylius János rektorok. Ezek közül Thorakonymus Kassára, majd Sárospatakra való távozása után tényleg a kriptokálvinisták táborához csatlakozott és szenvedélyes hítvitaírónak mutatkozott. 7 ) Lám Ambrosius S. rövid ideig tartó rektorsága után mint Késmárk lelkésze (1583—1599) ís jelentékenyen befolyt annak érdekében, hogy az iskolában a kevésbbé merev Melanchtonféle iskolarendszert, amely nemcsak Laszki Albertnek, hanem a késmárki új várúrnak, Thököly Sebestyénnek is megfelelt, némileg, összeegyeztessék Sturm és Trotzendorf tanrendszer éve!. Az iskolának új szervezését Mylius János (1596—1598) vihette keresztül rektorsága idején., mivel a lőcsei 1589-iki rendtartás bevezetése szórói-szóra megegyezik a késmárki iskola ránkmaradt legrégibb, száztizennégy esztendővel későbbi, 1703-iki rendtartás bevezetésének szövegével. 8 ) Nyilvánvaló, hogy a bevezetést és a tárgyak tanítására vonatkozó részt, nem vették át Késmárkon 1703-ban a száztizennégy évvel idősebb lőcsei 1589-ikí rendtartásból, hanem a késmárki régebbi 1596-ikí iskolatörvényekből, illetőleg rendtartásból, amelynek ép úgy, mint a lőcsei 1589-ikí rendtartásnak, ismét csak Mylius J., a jeles iskolaszervező, lehetett szerzője, de amely rendtartásnak, jóllehet Franki V. még 1873-ban megjelent munkájában idézte belőle a kakasviadalra vonatkozó tilalmat, azóta a késmárki városi nagy levéltárban nyoma veszett. 9 ) 7 ) Ráth Gy.: Két kassai plébános a XVI. sz.-ban (Századok 1895. 452—457. 1.) c. cikkében részletesen bemutatta Thorakonymus M. irodalmi működését. Lásd még u. o. 329—330. 1. és Barthalmoídes i. m. 51. 1. Genersich II. 150—156. 1.; Franki V. i. m. 108. 1. — Palcsó I. ellenben csak öt (!) sorban (16. 1.) számol be Th.-ról. 8 ) Leges Scholae Kesmarkiensis (Késmárki ev. lic. levéltár D. 1. sz.) 9 ) Franki i. m. 30. 1.
