Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
mos, a várúr is nagyban előmozdította Leudischer Gy, hit javítási törekvéseit, a valószínűség amellett szól, hogy a késmárki városi latiniskola Leudischer Gy, késmárki szereplésétől kezdve, tehát már 1530-ban ev, jellegű intézetté alakult át. Az iskola első szervezetét nem ismerjük 3 ) és legrégibb ránk maradt, illetőleg eddig ismert és az iskola jellegét némileg feltüntető irat Lám Ambrosius Sebestyén bizonyítványa, melyet Thorakonymus Mátyás, az iskola akkori rektora állított ki 1575-ben május hó 2-án, 4 ) Lám S, bizonyítványából kitűnik, hogy a késmárki iskola ekkor még Melanchton iskolarendszerének hatását tüntette fel, amely a latin-görög nyelven és a vallástanításon kívül a rhetorika, sőt a mathematika felkarolásával tárgyi ismereteket is nyújtott, A Melanchton-féle iskola-rendszert fejlesztették Sommer János, aki 1548-tól működött Késmárkon és Krossenszky Erasmus, Laszki Albert udvari lelkésze, akik, mint fentebb láttuk, levelezésben is állottak Melanchtonnal. Majd 1555-ben Stockei L, gyakorolhatott döntő befolyást a kialakulófélben levő késmárki ev. latiniskola egész szervezetére, mivel Késmárkról Beszterczebányára és Bártfára intézett leveleiből kitűnik, hogy 1555 nyarától 1556 elejéig Késmárkon tartózkodott. Késmárkról hívta meg Kassa 1556-ban Stockei Lénártot ískolarektornak, 5 ) de ő csak szülővárosába vágyódott vissza, ahová őt a városi tanács bünbánólag 1556 elején tényleg visszahívta és ismét iskolamesternek alkalmazta. 0 ) Minden valószínűség amellett szól, hogy Stockei L. a késmárki iskolánál kapott alkalmazást és ezt bártfai ískolatörvényeí alapján talán újjá is szervezhette, Stockei L, késmárki működéséről, sajnos, nem sikerült Késmárkon tett ismételt kutatásaim alkalmával semmi nyomra •') A líceumi levéltárban nem maradtak ránk a líceumra vonatkozó XVI.-beli feljegyzések. A városi nagy levéltár Késmárkon még oly rendezetlen, hogy ismételt hosszas és beható kutatásom eredménytelen volt. E levéltár rendezésekor talán napfényre kerül a késmárki ev. latin iskola első szervezete is. •') A bizonyítvány szövegét közölte Genersich II. 150—156. 1. és Palcsó i. m. 13. 1. és Rezik Gymnas. alapján dr. Szelényi Öd. ,,A magy. ev. nevei, tört." i. m. 247. 1. r ;) Kemény L., Az oktatásügy története Kassán 1394—1599. (Tört. Közi Abauj-Tornám, és Kassa múltjából I. évf, 1910. 83. 1.) fi ) Franki V., A hazai és külföldi isk. a XVI. sz.-ban. 1873, 73. 1. részletesebben tárgyalta, hogy miért nem volt Stöckelnek Bártfan maradása.
