Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
Egyházi ének. L. Ambrosius Seb. énekeskönyve. A prédikáción kívül az egyházi ének az istentisztelet egyik lényeges része, mert az egyházi ének által direkte érintkeznek a hívők a felsőbb lénnyel. A gyülekezet önállósága tehát az egyházi énekben domborodik ki legjobban. A kath. szertartásoknál alkalmazott karének részben megmaradt, de némi átalakításon ment át s nemzeti, azaz német nyelven történt. Németország egyházi énekköltészete sem maradt hatás nélkül a Szepességre és rendszerint a hazájukba visszatért wittenbergi ifjak hozzák el a Szepességre a legújabb egyházi énekeket. De csakhamar itthon ís akadtak énekszerzők, akik régi himnuszokat átültettek német nyelvre, sőt maguk is költöttek eredeti vallásos énekeket. Az első szepesi ev, egyházi énekszerzőkhöz tartozott Pilcz Gáspár és Lám Ambrosius Sebestyén. Pilcz G, latin nyelven írt himnuszokat,"' 7 ) majd vallásos költeményeket, melyek 1583-ban Bártfán jelentek meg ily címen; „Meditationes piáé, vario metri Genere ex Evangeliis concinnatae: quibus etiam alia quaedam pia carmina sunt adiecta." Vallásos költeményeiben a hit főágazataít dicsőítette egyszerű, közvetlen szavakban. Egyházi szertartás szempontjából azonban fontosabb Lám Ambrosius Sebestyén késmárki ev. lelkész német énekeskönyve, melynek valamelyik része talán Késmárkon használatban ís lehetett. Az énekeskönyv, mely tudtommal eddig csak egyetlen példányban maradt ránk, 58 ) különböző időben és külön helyen megjelent négy énekgyüjteményt tartalmaz összesen 46 énekkel. Gyűjteményes munka, tehát nem eredeti alkotás, de kannom. Szelényi Ödön dr. kutatásai („A magyarorsz. ev. nevelés története a reformációtól napjainkig." Pozsony 1917. 53. 1.) sem vezettek eredményre. Münnich S.; ,,M. Genersich ein Schullehrerleben vor 400 Jahren" c. 1878-ban Iglón megjelent cikkében, amely a Szepesmegy. Tanítóegyesület 1878-iki jegyzökönyvében is megjelent, hivatkozik és részleteket ís közölt G. M, önéletrajzából, de nem említi, hogy melyik levéltárban volt az elhelyezve. 57 ) Ráth Gy., Pilcz G. és ellenfelei c. m. i. h. 45. 1, 5S ) Hradszky József szepeshelyí kanonok hagyatékából a szepeshelyí káptalan tulajdonába ment. Lásd Weber S. „Egy érdekes régi énekeskönyv" c. cikkét az „Ev. Egyházi Iskola" c. hetilap V. évf.-ában. Pozsony 1887. 167—168. és 175—177. 1., ahol közli az énekek összes kezdösorait és lásd még Hradszky i. m. 313—314. 1. — Kissé feltűnőnek tartom, miért maradt az énekeskönyv csak egyetlen példányban ránk, ha annak valamelyik része Késmárkon használatban volt? Talán elkobozták azt, Lám Ambrosiusnak állítólagos kryptokalvinista volta miatt?
