Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
vádolta. 43 ) F. A. már akkor — valószínűleg 1530. táján — is hitvitát követelt és a kisszebeni városi tanács rá is akarta szorítani arra Philadelphust, aki azonban kitért előle és inkább Boroszlóba volt hajlandó távozni, hogy ott Hess Jánosnál (Szilézia reformátora) megismerkedjék az igaz hittel és azután azt hirdesse. A kisszebeni városi tanács nem értett egyet Phíladelphussal, hanem Fischer A.-nak szolgáltatott igazságot, midőn Phíladelphustól elpártolt, kinek kudarca miatt többé nem volt maradása Kísszebenben. Fischer A. levelében említést tett arról, hogy nemrégen Szepességen járván, arról értesült, hogy Philadelphus A, Beszterczebányán újra konok híreket terjesztett róla és hogy meghurcoltatásáért igazsághoz jusson, küldje el Philadelphust a beszterczebányai városi hatóság földesurához Morvaországba, ahol bántódása nem lesz, avagy biztosítsanak Fischer A.-nak menlevelet és ez esetben ő jön el Beszterczebányára, ahol nyilvános hitvitába fogja Philadelphust teljesen legyőzni. 44 ) Fischer A, soraiból eléggé kitűnik, hogy élete Magyarországon még mindig veszélyben forgott 45 ) és ez a körülmény is anabaptista voltára vall, mert az anabaptistákat üldözték nálunk állandóan a leghevesebben és legkövetkezetesebben. A beszterczebányai városi tanács pedig tényleg rákényszeritette Philadelphus Antal városi lelkészt, hogy Fischer Andrással összemérje tudományát, Philadelphus azonban inkább Várday Pál esztergomi érsek közbenjárását vette igénybe, mire Fischer Andrással való hitvitája természetesen elmaradt, de Philadelphus Antalnak sem volt többé tekintélye és maradása Beszterczebányán és erre 1538-ban már otthagyta állását. 47 ) Fischer A. életének utolsó éveiről hallgatnak forrásaink. Hain krónikája megemlíti, hogy második svedléri tartózkodása, 43 ) ...ist Antonius, Pfarrherr bei euch wider mich entzündet; ja auch sich dermassen hören lassen als hätten wir mit allein eine falsche Lehr, sondern auch die Weiber, welches wider Natur, Vernunft und göttliche Ordnung ist, gemein. Mit solchen und dergleichen Worten er uns gegen dem gemeinen Volke verunglimpft und verdächtig macht , . , (Rosenauer i. m, 11. 1.) 44 ) u. o. 45 ) Oder "versprecht mir auch solches, und versichert mich auch mich zu geleiten ohn allen Schaden bis auf die mährische Gränze; so will ich bei euch erscheinen ... (u. o.) 46 ) u. o. 12. 1.
