Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
vértanúja is lett a Szepesség reformációjának, ők még nem igazi hittudósok, hanem hitterjesztők; életük csupa küzdelem, de volt bennük egy csomó életrevalóság és" szilárd akaraterő, hogy munkálkodásuk siker- és eredményteljes legyen. Fischer A. a nagyobb szélsőségek embere, Leudischer Gy. már mélyebben gondolkodik, de azért ő is forradalmi irányzatot képvisel. Amaz túlságosan racionalista és az anabaptisták elvei felé hajlott s Svedléren már nyíltan kárhoztatta a kisdedek keresztelését, sőt maga keresztelt meg felnőtteket. 8 ) Leudischer már rendszeresebben fejti ki a reformáció tanait késmárki prédikációiban 0 ) s bár forradalmi hangon szólal meg, mégis óvatosabb Fischernél. A coelibatust mindegyik elvetette és mind Fischer A. mind Leudischer Gy. megnősült, sőt az utóbbi egy férjes nőt csábított el Lőcsén, akivel későbben Boroszlóban megesküdött. 10 ) Fischer prédikációiban nyersebb és aggresszivebb, Leudischer kontemplativ és bár támadó, mégis optimisztikusabb felfogásnak szószólója. Mindegyik hitjavítást hirdetett, az előbbi a radikális irányzat híve, kíméletet nem ismert, az utóbbi erős és kemény csapást mért ugyan a régi egyházra, de számol a mellett a helyzettel és azért ment a szélsőségektől. Fischer A, hirdette, hogy az egyházat vissza kell állítani apostoli egyszerűségébe. Ugyanezt tette Leudischer ís, de míg az simábban fejtette ki erre vonatkozólag reformátori eszméit lőcsei, strázsál, topporczi, leibiczí, malompataki^ és iglói prédikációiban, addig Fischer A. sokkal szigorúbb az egyház azon tanaival szemben, amelyeket ő emberi találmánynak és a keresztyénségre nézve kárhozatosnak tartott. A szentségeket, az urvacsorán és keresztségen kívül, becsmérlő szavakkal kiküszöbölte egyházi rendszeréből, sőt a keresztségét is skeptikusan kezelte és hirdette, hogy 30 éves kora előtt senkit sem kell megkeresztelni. Erre való tekintettel mondotta Hain krónikájában helyesen, hogy Fischer A, tulajdonképen nem lutheránus, hanem anabaptista. 11 ) Szűz Mária kultuszát nemcsak el8 ) Hain krónikája i. m. 9 ) Matr. Moll. 324., 307. és 316. 1. 10 ) u. o. i. h. 11 ) ... dictus Andreas Fischer non Lutheranus, sed Anabaptista (Baptismum nam infantum improbavit et ante 30 Annum neminem baptizandum esse, ínter alia nefarie docuit.) (Hain i. m. 41. 1.)
