Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

idegenítsék iskoláját, melyet a német és magyar áldozatkész­ség alapított és fenntartott viharos évszázadokon keresztül. Jóllehet a sajtószabadság, a gyülekezési jog és egyéb, az egyéni szabadságot biztosító jogok szűk politikai és katonai kor­látok között mozogtak, széleskörű mozgalom indult meg, amely­nek az volt az eredménye, hogy egy bízottság ment Pozsonyba és Prágába és feltárta a szepesi németség és magyarság súlyos sérelmeit és előadta egyúttal ískolaügyí követeléseit a cseh­szlovák állammal szemben. Az iglói ev. főgimnázium ügyét Srobár Lőrinc teljhatalmú tót miniszternél és Massaryk T. a cseh-szlovák köztársasági elnöknél Széli Ödön egyház- és Ko­romzay György iskolafelügyelő külön-külön kérvényben ter­jesztették elő. 01 ) A bizottság minden tekintetben megnyugtató és bíztató ígéretet kapott a Szepesség középiskolaügyének békés megér­tésre való megoldására nézve. Annál meglepőbb volt azonban, hogy az 1919-ben augusz­tus hó 25-én Iglón kiszállott tót állami és ev, egyházkerületi iskolai bizottság 02 ) méj^níndíg a líptószentmiklósí határozat alapján állott és ennek megfelelően tót középiskolává akarta átszervezni az íglóí ev, főgimnáziumot. Az egyházközségtől kiküldött iskolabizottság nem fogad­hatta el a líptószentmiklósí tótosítási tervezetet a tárgyalások kiindulópontjául, úgyhogy az egész ügy holt pontra jutott, mivel Ruzíak J. keleti ev. kerületi rada felügyelő és Stefanek A. ís­kolaügyí államreferens nem tágítottak álláspontjuktól, sőt annyira mentek, hogy még átmeneti időt sem tartottak engedé­lyezhetőnek és már a jövő iskolaévben a tót nyelven való taní­tást követelték az összes osztályokban. or> ) Végül Ruzíak J. indít­ványára az iglói egyházközség még egyszer foglalkozott a fő­gimnázium ügyével és leszögezte, 1919-ben szeptember hó 3-án tartott közgyűlésén elvi álláspontját, hogy mint német anya­nyelvű ev. egyházközség, intézetének tótosításába nem mehet bele. Az egyházközség a következő kilenc pontban foglalta össze a főgimnáziumra vonatkozó követelését: 1. Die schulerhaltende Kirchengemeinde billigt ihrerseits 61 ) E kérvények másolatát lásd u. o. i. h. 62 ) E bizottság tagjai ugyanazok, mint aug. 23-án Késmárkon, csak Jelinek K. tanfelügyelő helyett jelent meg dr. Ruman János szepesi zsupán, 6Ä ) Az értekezleten személyesen vettem részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom