Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
gazdaságára, másfelől a nemzeti kultúra szempontjából Geyer Gyula (1871—1898) és Zimann János (1875—1899) tanári működése. Az előbbi az iglói pomologiai egyesület felvirágoztatásával fínomfajtajú gyümölcsfákat honosított meg nemcsak Iglón, hanem az egész Szepességen és ezáltal nemzetgazdasági tőkét teremtett a szepesi lakosságnak. Az utóbbi megindította 1885-ben a „Szepesi Lapok"-at, a Szepesség első magyar hetilapját, amely a jeles, európai műveltségű irótanár szerkesztése alatt nagy érdemeket szerzett a Szepesség megmagyarosítása körül. Visszapillantva az intézet múltjára, látjuk, hogy az nemcsak kulturális, hanem nemzetgazdasági eszmék (Tátra feltárása, pomologia felkarolása, méhészet meghonosítása, tűzoltóság szervezése stb.) megpendítője és megvalósítója ís volt és hogy ev, jellege mellett mindig a tbjeráns szabadelvüség hirdetője és újabban,-mint a Szepesség legnépesebb intézete, egyúttal a magyarosításnak is leghatalmasabb tényezője volt a Felvidéken, Mikor az intézet jövője anyagi tekintetben Fischer Miklós hosszas igazgatása (1889—1920) alatt — új épület emelése s államsegély megszerzése, tanári fizetések rendezése —- biztosíttatott, 1919-ben március hó 14-én Stefanek Antal — aki szem' lyesen járt ez alkalommal Iglón — a cseh-szlovák állam közoktatásügyi referensének rendelete értelmében 58 ) ismét bízc ry:,s ) A rendelet, amelynek eredetije tót nyelvű, magyar fordításban így hangzik: „ Tudomására hozom tisztelettel, hogy az iglói ev, főgimnázium tanításának a tanév végéig — amennyire ez lehetséges — tót nyelven és tót szellemben kell folynia. Ezért megtiltom a magyar nyelv, a magyar irodalom és történelem tanítását és ezen tárgyak helyett tót nyelvet, tót irodalmat és cseh-tót történelmet kell tanítani. Kívánságára a közoktatásügyi minisztérium államköltségén bocsát rendelkezésére megfelelő tanári és tanítói tanerőket. Azok a magyar tanulók, akik nem tót eredetűek, azaz, akik a mi államunkon kívül levő területről valók, nem tartoznak a tót órákat látogatni. A tanév végét a húsvéti ünnepekre állapítom meg. A vizsgák tovább tarthatnak, május hó 15-ig kell azokat befejezni. 4 Ami az intézet jövő évi továbbműködését illeti, meghívom az evangélikusok egyházának elnökségét az eddig el nem intézett kérdések tárgyalására Pozsonyba. Figyelmeztetem Önt és a t. tanári kart, hogy akár az ő, akár a tanulók részéről tanúsítandó ellenállásnál kénytelen volnék az iskolát haladéktalanul bezárni. Igló,- 1919. március hó 14-én. Stefanek Antal a Szlovenszkó iskolaügyeinek kormány referense." (Eredetije az iglói ev. főgimn. levéltárában fasc. 1919.)
