Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

Geyer Gyula, Putsch Tobias, Zimann János és Fischer Miklós. Úgyszólván valamennyien még a filantropízmus és né­met ideálizmus pedagógiai mozgalmainak hatása alatt állot­tak, akik az egyéniség és humanitás elveinek szemmel tartásá­val óhajtottak az ifjúság jellemképzésére hatni. Valamennyien az idealisztikus filozófiai irány követei, akiknek vallásos színe­zetű pedagógiai működésén már nemzeti és politikai zománc is látható. Kövi (Steiner Imre 50 ) és Róth Márton 51 ) nem egyoldalú szakemberek, hanem az iglói iskolának utolsó polihisztorai, filozófíaílág képzett igazi nevelőmesterek, A szív emberei, akik szeretettel tanítottak és szeretetet arattak és nemcsak az isko­lában, hanem a társadalomban is alkotó, szerepet játszó ténye­zők voltak. Kövi J. nemcsak mennyiségtani tankönyveket írt, hanem értékes cikkeivel a Tátrairodalomnak is jelentékeny munkása volt, 52 ) sőt a czipszer tájszólásos műköltészet nevezetes műve­lője 53 ) és nyugalomba vonulása után egészen haláláig a czípszer táj nyelv szorgalmas búvára volt s közrebocsátott nyelvészeti cikkein kivül terjedelmes anyagot .gyűjtött össze a szepesi táj­nyelv-^szótárához, melyet a Tud. Akadémia megbízásából tudo­mányos formában dr, Gréb Gyula fog közrebocsátani. Róth Márton természettudós, hisztorikus, filológus és min­denekelőtt melegszívű, hivatott pedagógus volt. A német ideáliz­mus egyik utolsó nagy képviselőjének tarthatjuk őt a Szepes­ségen, aki a tanügy terén és minden országos kulturális mozga­lomnál a munkából a maga részét önzetlenül s tevékenyen ki­venni igyekezett és akit munkálkodásában sohasem a haszon gondolata, hanem a nemes eszmény irányított. Igazi jó ember •""') Életrajzi adatait lásd Pákh i. m. 102. 1. Iglón működött 1861— 1901-ig. Meghalt 1917-ben. • 1 ) Életrajzi adatait lásd Pákh i. m. 102—103. 1. Iglón működött 1870— 1909-ig. Meghalt 1917. febr. 26-án. • ,2 ) Sok éven a M. K. E. Évkönyvét is szerkesztette. — Megrajzolta Szepesm. térképét, melyet a Szepesm. Tanítóegyes, utóbb kiadott és ma ís a legelterjedtebb szepesm. iskolái térkép. Helyi érdekű cikkeit a Zipser Bote- és Karpathen Post-ban bocsátotta közre. r,:! ) ,,s Pisenstätzchen" c. 1913-ban Késmárkon közrebocsátott szepesi tájszólásban megírt bokrétára való verset és mesét; itt közli a saját verseit is. Költői működését részletesebben tárgyalom „A Szepesség népe" c. 1922-ben Budapesten megjelent tanulmányom 46—47. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom