Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

Érdekes, hogy az iglói ev. latiniskola végzett tanítványai rendszerint rövid rektoroskodásuk után egészen 1614-ig legin­kább Wittenbergben, szórványosan Briegben (Szilézia), de a VI. sz. kir. városi szuperíntendencia szervezése után már többnyire a városi szuperintendenstől avattatták fel magukat lelkészekké. 18 ) Az iglói iskola jó hírére mutatott, hogy a XVI. században még a késmárki és lőcsei ev. latinískolában járt ifjak is felke­resték azt és a wittenbergi Ordiniertenbuch-ba való bejegyzések nem hiába emelték ki más iskolákkal szemben az iglói iskola tudományosabb voltát. 19 ) A XVII. sz.-ban már megerősödtek a lőcsei és késmárki is­kolák", úgy látszik Mylius J. tanrendszere folytán és hirük csak­hamar túlszárnnyalta az iglói ev. latíniskoláét, úgy, hogy ezentúl ez intézet tanítványai keresték fel a lőcsei, késmárki, bártfai, eperjesi, sőt kassai fejlettebb ev. iskolákat. Az iglói ev. latíniskola tanítványai a XVI. sz. és XVII. sz. közepéig, azaz a podolini piarista kollégium szervezéséig nyíl­tan nyerhettek tanítói és lelkészí kiképzést, csakhamar azonban Lubomírszky Szaniszló nem tűrhette, hogy starosztiájában a podolini kollégiumon kívül más intézet ís adhasson elő maga­sabb stúdiumot. Erre vezethető vissza az a tény, hogy ezentúl nem igen ta­lálkozunk lelkészavatásoknál oly jelöltekkel, akik csupán Iglón végezték volna el felsőbb tanulmányaikat. Az iglói ev. latin­iskola a Lubomirszkyak nyomása alatt nem vehette fel többé a versenyt a lőcsei és késmárki intézetekkel, sőt 1674-ben a lel­készek és tanítók elűzetésével megszűnt a starosztia területén í8 ) Az iglói ev. latiniskola következő tanítványait avatta fel pld. Zab­ler ,P., szuperintendens Lőcsén: Zvarucz Pétert 1615-ben (1. 1); Berger Já­nost 1616-ban (2. 1.); Arelt Mártont 1616-ban (2. 1.); Czicz Pétert 1618-ban (5. 1.); Rudolf Jánost 1619-ben; Engel Mártont 1620-ban (10. 1.); Corvinus Jakabot 1620-ban (10. 1.); Blüml Mártont 1623-ban (15, 1.); Bernstein .M-t 1623-ban (16. 1.); Fontanus I.-t 1623-ban (16. 1,); Ölsner Dánielt 1625-ben (21. 1.); Vogler Boldizsárt 1626-ban (24. 1.); Goltz Joachimt 1630-ban (31. 1.); Wokaun I.-t 1634-ben (38. 1.); Fabianides Dánielt 1640-ben (50. 1.) — A felavatott lelkészek névjegyzéke a lőcsei ág. hitv. ev, egyházközség levéltárában van. '•') Ampliores progressus ín Litteris facere volens, contulít se Iglaviam 1576. (Ev, Eml. 87. 1.) vagy ,,Hínc uberíoris doctrinae capessendae gratia contulít se in oras Scepusiacas et degit Neocomi." (u. o. 95, 1.); vagy Al­tíora tandem sectatus appulit Novocomium oppidum Comitatus Scepusiensis (u. o. 105. 1.) és lásd még Buchholtz i. m. 77. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom