Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
ténelmi jogot ismét figyelembe vette, az 1917-ben november hó 17-én tartott ev. egyetemes közgyűlés 114 ) is jóváhagyta és megerősítette és ezzel a vitás kérdés végleges megoldást nyert, amennyiben ezentúl Szepesvármegye összes ev. egyházközségei pártfogói lettek a késmárki ev. líceumnak. A vidéki pártfogók az 1914—1918-ig tartó nagy világháború alatt újra jótevői voltak a késmárki ev. líceumnak, amennyiben tekintélyes terményadományokkal támogatták a leibiczí, ruszkinóczi, ménhárdi, durándi, rokuszi, batizfalvaí, tátraaljai, felkai, kakaslomnici, sz.-váraljai, szomolnoki, sz.-szombati, sz.-bélaí, topporczi, Ízsákfalvi, korompai egyházközségek a késmárki ev, líceum tápintézetét, 115 ) másfelől pénzadományokkal ís támogatták a késmárki ev, líceumot, sőt Leibicz és Szepesbéla városok az ottani pártfogó ev,, egyházak kezdeményezésére egyenként 3000—3000 koronát juttattak a líceumnak, 116 ) A vidéki pártfogók nemes példáját követte 1919-ben Késmárk városa is, mely évi 10,000 K segélyt szavazott meg nagymultú intézetének, 117 ) A késmárki evr líceum súlyos megrázkódtatáson- ment keresztül, midőn a hazánkra végzetes világháború következményeként kénytelen volt Felsőmagyarországnak megszállása folytán az újonnan megalakult cseh-slovák állam keretébe beleilleszkedni. Ez a beleílleszkedés nem ment kemény szóharcok nélkül, A cseh-szlovák állam szlovenszkóí kulturreferense, Stefanek Antal megjelent 1919-ben március hó 17-én Késmárkon és beszüntette a magyar ideológiában való tanítást azzal, hogy betiltotta a magyar nyelv s irodalomnak és magyar történelemnek tanítását, 118 ) Az iskola ezentúlí jellegének megállapításával foglalkozott Liptószentmiklóson július hó 29—30-án a keleti egyházkerületi radának kiküldött iskolabizottsága, amelyben a cseh-szlovák kormányt ismét Stefanek Antal állami kultúrreferens képviselte, A líceum képviselői hozzászólhattak ugyan a gyűlésen felmerült egyes kérdésekhez, de a zártkörű tanácskozásban, ahol eldöntötték az iskola sorsát, nem vehettek részt. 114 ) 1917. évi nov. hó 17. jkv. 57. pontja. " 5 ) Lásd a líceum 1916/17. évi értesítőjét (26. 1.) és 1917/18. évi ért. 18. 1. lie ) 1917/18. évi értesítő 50. L 117 ) u. o. 1918/1919. évi ért. 118 ) Lásd az ev. lic, levéltárában Stefanek A. tótnyelvü rendelkezéseit.
