Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
lelkésszé, (Lavius (Kreitzer), Plattner A., Sturm M,, Zabler Hiób, Kretschmer Ephraim, Günther Samu), vagy városi jegy. zővé (Türk D.), tanácsnokká, vagy bíróvá választotta meg (Windek Erasmus, Horler Pál, Cramer Gáspár, Hain Gáspár, Alauda József stb,) s más munkakört juttatott nekik, külömb javadalmazás mellett, noha nem egy közülük alkotó energiájánál, szervező képességeinél fogva hivatott lett volna arra, hogy határozott irányban vagy mint humanista líceumot, vagy mint exakt tudományokat művelő szakiskolát, virágzóvá és naggyá tegye az iskolát. Tanárai közül ís sokan a Szepességről vagy más vidékről jövő meghívásnak engedve, lelkészí vagy egyéb állás kedvéért megváltak az intézettől, A lőcsei ev. latinískola a sok rektorváltozás, tanárválság közepette nem egyéb, mint átmeneti stáció, a fészek, hol szárnyat bontanak nagy tehetségek, kiinduló pontja sok szép életpályának, melynek ő csak virágait látta, de ^gyümölcseit mások élvezték, 4. A késmárki ág. hitv, ev. kerületi líceum múltja, pártfogóságának kialakulása és viszonya a szepesi ev. esperességekhez, A Szepesség iskolaügyében jelentős szerep jutott a késmárki ev. kerületi líceumnak, mely szerény kezdetből a Felvidék egyik legvirágzóbb iskolájává fejlődött s egy időben főiskolai rangra ís emelkedett. Alapításának ideje a XVI. század harmincas éveire tehető s egyike volt eredeti formájában azoknak a latin városi iskoláknak, melyek a reformáció elterjedése nyomán sok városi egyházközség kebelében létesültek. Ennek a latínískolának a fenntartó hatósága, patrónusa a város volt, mivel az iskola a régi latin városi iskola volt, amely a városi polgárságnak az ev. valláshoz való csatlakozása folytán ev. jelleget nyert. Palcsó István minden közelebbi forrásidézés nélkül 1533 óta, 1 ) Békefí Rémig ellenben, mivel a város az ev. pásztorok és az iskola kályháit egyszerre javíttatta, 1536 óta tekintette a késmárki latíniskolát ev. jellegűnek. 2 ) Tekintettel arra, hogy Leudischer György már 1530-ban mint Késmárk lelkésze eredményesen hirdette ott a reformáció tanait és maga Laszki Jero3 ) Palcsó Istv.: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi líceum története. Késmárk 1893. 12. 1. 2 ) Békefí R., A népokt. tört. i. m. 120. 1. — Békefí közli a késmárki városi iskola iskolamestereinek névjegyzékét 1451—1514-ig.
