Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
czi) és még alacsonyabb színvonalon álló iskolában fejezték be tanulmányaikat. A márkusfalvi és görgői iskolák szellemi nívója ennek következtében jóval alul maradt a városi ev. latiniskolákén s míg azok egy-egy nemes patrónus vezetése alatt tisztán a népoktatásnak, addig ezek a város pártfogása mellett a magasabb művelődés szolgálatában állottak. Megjegyzendő még, hogy a márkusfalvi és görgői nemesi patronátusi iskolákban feltűnően sok a tót származású (Árva-, Zólyom-, Turócz-, Trencsénm.) tanító, 17 ) akik minden valószínűség szerint tótul is taníthattak, mert hiszen a ránkmaradt egyetlen márkusfalvi tankönyv a latin emlékverseket cseh fordításban is közölte. Ebből mármost az ís következik, hogy az iskola sem Márkusfalván, sem Görgőn nem nemesi, udvari, vagyis magániskola, amilyenek Rezik I. és az ő nyomán újabb íróink is tartották, hanem a két nemesi család patronátusa alatt álló népiskola, amelyet azonban a Máriássy és a Görgey család tagjai is látogattak. Az iskolákról fennmaradt gyér adataink közül egyetlen egy sem vall arra, hogy azok tényleg nemesi, udvari- vagy mágnás iskolák lettek volna. Sőt ellenkezőleg, biztosra vehetjük, hogy a földesurak zsellérei látogatták leginkább az iskolákat és azért célszerű és talán szükséges is volt, hogy az iskoláknál leginkább tótul beszélő, tót származású tanítókat is alkalmazzanak. A kegyurak gyermekei részesültek az iskolai tanításon kívül még magánoktatásban is, mert közben-közben akadt mind Márkusfalván, mind Görgőn egy-egy jelesebb képzettségű tanító, aki Bártfán, Lőcsén vagy külföldön végezte tanulmányait és így a magasabb tudományok és alaposabb ismeretek tanítására is vállalkozott. így tanította p. o. külön Hrabéczy Illés 1614 táján Görgey A. gyermekeit Görgőn 18 ), Konitsek Mátyás Bártfán (index ord. 20. 1.), Simonides Lőcsén (u. o. 26. 1.) és Hrabéczy Turóczszentmártonon, Banovczén kívül még Galgóczon, Kassán, Pozsonyban, sőt Rákóczi György költségén Gyulafehérváron tanúit és ott Alstedt tanítványa volt (ind. ord. 48. 1.) Jelesebb képzettségénél fogva lehetett a Görgey családnál nevelő, (u. o. i. h.) 17 ) Árvamegyei: Stankovics és Kapelini, mindkettő Trsztenából származik (index ord. 17. és* 30. 1.) zólyomi Urbani és Urbanides (u. o. 20. és 34. 1.); turóczm. Hrabéczy I. (u. o. 48. 1.) és trencsénm. Novatius (Illava 2. 1.), Simonides (u. o. 26. 1.) és Bruschius (Rajecz 29. 1.) 18 ) Index ordínat. 48. 1.
