Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

ven .kívül nemcsak a görög nyelvet, hanem még a theologia és bölcselet köréből ís adtak elő ismereteket, Szepesváralján

9

) Szepesolaszín,

10

) Iglón,

11

) Poprádon,

12

) Felkán,

1:!

) Szepesszombaton,

14

) Leibiczon,

15

) Szepesbélán,

lr

') sőt még MatheH

) Szepesváralján végezték a latin iskolát Schenhall Bernát, akit 1551-ben (Ev. eml. 10. 1.); Meitzer Gergely, akit 1555-ben (Ev. eml. 14. 1.); Langer Ádám, akit 1566-ban (Ev. eml. 25 1.), Kociar Gy., akit 1601-ben (Ev. Eml. 25 1.) avattak Wittenbergben lelkészekké; Blüml Márton meg 1623-ban Lőcsén avatták lelkésszé (Lőcsei névjegyzék 15 1.), Knod Péter szepesváraljai tanuló adatait lásd a lőcsei névjegyzékben 116. 1. J(l

) Szepesolaszín Lamberti Andris libetbányai lelkész 1580-ban végezte a latin iskolát, akit 1583-ban avattak fel Wittenbergben lelkésszé (Ev. eml. 76. 1.); Schürger Bálint 1623-ig Olasziban tanult Bachscheidt Bálint, majd Dingisch Péter tanító al itt és innét Lőcsére ment tanulmányai folytatására, ahol 1633-ban avatták fel lelkésszé. (Lőcsei névj, 35. 1.) ") Iglóval külön fejezetben fogla kozunk. 1S

) Poprádon Fabini Samu tanult, tanulmányait folytatta Eperjesen, utóbb héthársi rektor volt, majd 1620-ban mint kisszebeni diakónust felavatták Lőcsén lelkésszé. (Lőcsei névj. 9. 1.) 13

j Felkán tanult 1589-ben Andr>a . Mátyás, akit Heichler Jakab tanító 3 évig a grammaticára tanított (Ev. eml. 123. 1.) — Pelcz G. felkai, tanítói voltak Skulteti M. és Schmeiss M., Felkáról elment Iglóra, majd Wittenbergbe tanulmányainak folytatása, illetőleg befejezése céljából s utóbb strázsai rektor, majd felkai segédlelkész lett, (Ev, eml. 25. 1.) **) Szepesszombaton tanult 3 év g (1577—1580.) a tepliczai származású Thoma Gáspár. Tanítója Nigrini Ferenc volt. Lelkésszé avatták Wittenbergben 1586. aug. hó 7-én. (Ev. .eml. 84. 1.) — Négy éven át (1579— 1583.) látogatta a sz.-szombati latin iskolát a lucsívnai szül. Fundator Imre, akit 1592-ben avattak Wittenbei gben lelkésszé (Ev. eml. 104. 1.) — Fontanus I.'svábóczi szárm. tanuló ad.itait lásd Ev. eml. 16. 1. és Thann Andrásét Lőcsei névjegy.-ben 101. 1. 15

) Leibiczon tanult sz.-váraljai tanulmányainak befejeztével 1571-ben. (Ev. eml. 25. 1.) — 1580-ban két évij; tanult Hutter Ádám tanító alatt a kukini születésű Urbanowitz Jeromos, aki azután Lám Sebestyén alatt Késmárkon folytatta tanulmányait, irajd 1582-ben avatták fel lelkésszé Wittenbergben. (Ev. eml. 73. 1.) — Leibiczon járt iskolába Baticius Miklós Árvából, akit 1587-ben avattak fel lelkésszé Wittenbergben (Ev, eml. 86. 1.) — Itt tanult továbbá Bresztovszky Szaniszló Németlipcséről, akit 1598-bau avattak lelkésszé. (Ev. eml. 117. 1.) — Winkler J. Szepesbélán kezdte és Leibiczon és Lőcsén végezte tanulmányait; majd lőcsei kollega, utóbb hunfalvi rektor és végül sümegi pap. Wagner szuperintendens 1646-ban avatta fel. (Lőcsei névj. 64. 1.) 1B

) Szepesbélán végezte a latin iskolát és Beszterczebányán a felsőfokú tanulmányokat Engel Márton, akit 1620. okt. 25. avattak lelkésszé Lőcsén. (Lőcsei névj. 10. 1.) — Vitz Máty. 1609-ig Bélán tanult, majd a morvaországi Iglauban folytatta tanulmányait; visszatérve Leibiczon rektor, utóbb Bélán segédlelkész; lelkészavatása 1623-ban volt. (u. o. 15. 1.)