Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora
Az evangélikusokra nézve Lubomirszky T. K. ezen rendelete nagy kedvezményt jelentett ugyan, de egyébiránt sérelmes vonatkozású részletekben ís bővelkedett, mivel büntetés terhe alatt meghagyta, hogy az evangélikusok kötelesek vasárnapon és ünnepnapon a kath. istentiszteleten résztvenni és nem tűrheti többé, hogy kath. szülők gyermekei ev. hitre térhessenek. Végül elrendeli, hogy vegyes házasságoknál a születendő gyermekek vallására nézve feltétlenül reverzális adandó a kath. egyház javára. Ha az 1728-ikí rendelet segített is valamit az evangélikusok helyzetén, sok megszorító rendelkezésével mégis csak olyan tűrt vallássá tette az ev. vallást a szepesi starosztiában, mint ahogy magyar területen az 1731-ben kibocsátott Carolina Resolutio, nem a közjogon, hanem a starosztai kegyelmen alapuló engedménnyé sülyesztette le az evangélikusok vallásszabadságát. A Carolina Resolutio cikkelyei súlyosan nehezedtek az evangélikusokra, minek következtében a kath. klérus felsőbbsége az egész vonalon érvényesült és ezzel a katholicízmus államvallás jelleget is nyert. Az ev. egyháznak a kath. egyháztól való függő viszonyát legjobban bizonyítja az, hogy a kath. főesperes jogához tartozott az ev. lelkészeket kultusz és tanítás tekintetében, különösen a keresztség szentségének kiszolgáltatására nézve ellenőrizni, sőt vizsgálatnak ís alávetni. Pelcz János püspök és szepesi prépost már 1731-ben augusztus hó 27-én élt ezzel a Carolina Resolutio V-dik cikkelyében biztosított jogával Lőcsén, sőt a megejtett vizsgálat után még az ev. egyház kánoni vizitáció ját is tervezte, aminek azonban a lőcseiek, hivatkozva az érsekprimásnak 1716. évi rendeletére, amely — mint láttuk — mentesítette az evangélikusokat ezen kötelezettség alól, határozottan ellentálltak. Pelcz J. ez alkalommal ugyan elállt még szándékától, de október 8-án már erőszakra vetemedett. 2 ) Létrát hozatott, hogy az ablakon át az imaházba jutva.Hbelulrol nyittassa ki azt. Tervét a lőcseiek meghiúsították és erre ő katonai karhatalmat vett igénybe. Míg a katonai karhatalom megérkezett, a püspökprépost az iskola kapuját törette fel, majd a megjelent 12 főből álló katonaőrséggel visszatért a templomhoz, de miután a magukkal hurcolt lakatos nem volt rávehető, hogy felnyissa az 2 ) Buchholtz i. m. 374. 1.
