Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora

pesszombat, Felka, Matheócz

3

) és Késmárk

4

) szenvedtek sokat tőlük. Késmárk már október hó 2-án

5

) és Lőcse november hó 10-én

6

) bizonyos feltételek mellett II. Rákóczi Ferenc hűségére tért. A tízenhárom elzálogosított szepesi város a portyázó kurucok sarcolásával szemben oltalmat keresett a starosztánál, de miután a kurucok Lubomírszky Tivadar K. herceg tiltakozásait nem sokba vették, azért annak hozzájárulásával Király Istvánt, az egyik lulbói kapitányt küldték II. Rákóczi F. táborába, hogy oltalomlevelet szerezzen részükre. A tizenhárom szepesi város megkapta az oltalomlevelet,

7

) sőt utóbb a városok külön-külön is nyertek oltalomleveleket,

8

) de a kurucok nem nagy tiszteletben tartották azokat és továbbra ís ostorai voltak a Szepességnek. A kuruc mozgalmakon kívül még közelről érintette az elzálogosított szepesi városokat, sőt mondhatjuk a Szepesség nagy részét a lengyelországi anarchia, amennyiben XII. Károly svéd király hadba szállt II. Ágost lengyel király ellen, sőt utóbb, azt trónjától is megfosztotta. E harcokban Lubomirszky Tivadar K. herceg XII. Károly svéd király pártjára állott és emiatt II, Ágost négy szász ezredet szállásolt el a tizenhárom szepesi városban 1703-ban Karácsony napján. A beszállásolt szász katonák azután a lakosság nagy kárára 1704-ben február hó 17-ig maradtak itten, de a sok anyagi kár mellett táborozásukból az az előny származott az ev, lakosságra, hogy azok ismét látogathatták imaházais

) Buchholtz i. m, 273, 1,; Krauss Mártin említett kézirata i- h.; Scholtz III. 36—38. 1., innét vette adatait Weber S. „Az 1703/04^iki hadiesemériyek a szepesi városok területén" c. cikkében (Szepesm. Tört. Társ. Évk. III, k.) A szepesi kurucmozgalmakat újabban összefoglalóan tárgyalta Berwaldszky Kálmán „Hadi mozgalmak II. Rákóczi F. korában" c. tanulmányában, mely az iglói róm. kath. kör irod, és ismeretterjesztő szakosztályának „Scepusía" c, közlönyében jelent meg 1912, 90—144, 14

) Dr, Bruckner Győző „Kuruc mozgalmak Késmárkon," (Közi, Szepes v. multj, 1910. II. évf. 1—6. 1.) 5

) Késmárk sz. kír. város titkos levéltárában fasc, XXXIII, num. 72. és lásd i. tanulmányomat. 6

) Lőcse sz. kir. város levéltárában II. oszt, V. cs. 163. és 164. sz. és lásd „Szentmiklóssy szemtanú krónikáját" (Kézirat 9. 1.) az iglói városi levéltárban.) 7

) Weber S. „Suppl. III. Anal. Terr. Scep. 270. 1. 8

) Igló kor. és bányaváros városi levéltárában fasc, 1700—1709.