Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora

Jóllehet Lubomirszky Sz. H. nem biztosított a tizenhárom városnak korlátlan vallásszabadságot, mégis az 1694-iki türelmi rendeletnek nevezhető intézkedése óta állandóan jóakarattal kezelte az evangélikusok ügyeit és 1701 évi rendeletével, melylyel a prédikátoroknak is szabad mozgást biztosított e városokban, jóvátette némileg azt a sok jogtalanságot, amelyet különösen 1674-ben elkövetett az evangélikusokon. Igaz, hogy Lubomirszky Sz. H. intézkedéseiben nem volt teljesen önálló, hanem a lengyel és a bécsi udvar erősen kath. és reakciós szellemének hatása és befolyása alatt állott, de mindenekelőtt anyagi érdeket hajhászott és rendeletei sokszor azért olyan erőszakosak, hogy büntetések kirovásával, az ev, lelkészek és tekintélyes ev. polgárok vagyonának elkobzásával gyarapítsa házi kincstárát. Sokszor lelketlen és kegyetlen volt az ev. lelkészekkel szemben és az 1674-iki szepesváraljai rendkívüli vegyes törvényszék felállítása és működése miatt felelőssé teszi és elitéli őt a történelem. Aulikus főúr Lubomiroszky Sz, H,, aki önző érdekből az udvar szellemével haladt és Mihály, Szobieszki János lengyel királyok idejében vakbuzgó katholikus, aki hithűségét az udvarnál tényekkel is kész volt bizonyítani, de aki a szabadelvűbb II, Ágost lengyel király idejében már nem idegenkedett a szabadelvű irányzattól és enyhíti a végveszélybe jutott evangélikusok sanyarú helyzetét; 1702-ben februárban történt haláláig a prédikátorok szabad működése elé sem vetett többé gátat. A szepesi starosztia anyagi érdekei felett féltékenyen őrködött és ismételten rámutattunk arra, hogy egyházi téren sem tűrte a szepesi prépostok hatalmaskodását a tízenhárom szepesi városban, sőt nem egyszer a préposttal való versengése adott okot arra", hogy türelmesebb valláspolitikát kövessen. Starosztasága oly időre esett (1667—1702), midőn Magyarországon I. Lipót király zsarnoki rendszere virágzott és minthogy a tizenhárom város egyházi tekintetben a szepesi prépost fennhatósága alatt állott, természetes, hogy a magyarországi türelmetlen valláspolitika kihatott és irányt szabott sokszor az ő rendelkezéseinek is, annyival is inkább, mivel maga is rokonságban állott I. Lipóttal, ki viszont a lengyel király rokona

1 volt. E rokoni viszony ellenére Lubmirszky Sz. H. nem volt elfogult, hanem alapjában véve jóindulatú, de érdekhajhászó és könnyen befolyásolható, aki hosszú starosztasága alattj