Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
betörtek a Szepességbe, annak keresztyén lakosságát az ő istentelen felekezetükre kényszerítették. Tóth-Szabó Pál általános jellegűnek jelentvén ki Zsigmond ezen állítását, nem hajlandó ezen oklevélnek nagyobb jelentőséget tulajdonítani. 30 ) Ezzel szemben meg kell jegyeznünk, hogy Zsigmond, aki több izben maga személyesen járt a Szepességen, épen személyes tapasztalatok alapján győződhetett-meg a huszita vallás terjedéséről és azért nem általánosságban szól, hanem névszerint nevezi meg oklevélben a Szepességet, mint ahol a huszítismus terjedőiéiben van. A huszita vallás elterjedését biztosította továbbá a huszita katonáknak itteni leányokkal váló összeházasod ás a is és nem hiába jegyezte meg Thuróczi krónikájában, hogy ,,már annyira nőtt vakmerőségük, hogy egész nyíltan házasodtak, mintha örökké az országban akarnának maradni. 31 ) A szóhagyomány is nem ok nélkül felemlíti, hogy a Szepességen sok templomban kehely diszítmények voltak kapurácsozaton vagy a falon láthatók. A kehely mint eretnek jelvény idők folyamán eltűnt a templomnál és csak teljesen ( félreeső helyeken húzódott meg észrevétlenül, mint pld. a krigbinél, ahol a kelyhes jelvény a templom legutóbbi restaurálása alkalmával szintén eltávolíttatott. Továbbá a szepesi városokban és falvakban a ma is igen sűrűn előforduló „Huss" vezetéknév is amellett bizonyít, hogy e nevet viselő családok elődei valaha a huszita vallás hívei lehettek, mint a sok szepesi Scholtz, Schultz, Knieser név vi-, selőínek elődei a szepesi soltészség megalapítói voltak. 32 ) Ha reánk maradt volna a XXIV, szepesi városi fraternitásnak a ménhárdi 1556-íki tűvész alkalmával elpusztult 1520 előtti korról szóló jegyzőkönyve (matricula), az esetben részletesebb adatokkal rendelkeznénk a huszita vallás elterjedéséről a Szepességen, A források, melyek a husziták társadalmi és hitéletéről közelebbről értesítenének, elpusztultak, mi csak szórványos adatokkal rendelkezünk, de ezeket is az ellenféltől bírjuk, még 3,J ) i. m. 150. 1. 31 ) Tóth-Szabó P. ezt is csak társadalmi egybeolvadásnak minősíti, i. m. 344. 1. 32 ) -V, ö. A szepesi soltészség c. tanulmányomat a Békefi-féle emlékkönyvben 1912 Budapest 117. 1.
