Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
egyértelmű lett volna a főtemplom elvételével, — összecsődült a városháza előtt s magatartása egyre fenyegetőbb jelleget öltött. A püspök-prépost ezt látván, célszerűbbnek tartotta Lőcsét egyelőre elhagyni. 55 ) A hat sz. kir. város pedig megunván a sok vallásügyi zaklatást, szeptember hó 19-én újabb küldöttséget menesztett az udvarhoz, amely azonban 1672-ben március hó 7-én ismét eredménytelenül tért vissza. 56 ) Az ellenreformáció azonban hirtelen megakadt a Szepességen, amennyiben a bujdosók (kurucok) Kisszeben, Eperjes, Bártfa elfoglalása után 1672-ben október hó 3-án Petrőczy István vezetése alatt Lőcse alá érkeztek 57 ) és előlük Bársony még jókor Bécsbe távozott. 58 ) A német csapatok Díependal alezredes vezetése alatt a jól megerősített Lőcsén kerestek menedéket s a kurucok ideérve azonnal megkezdték Lőcse ostromát, de már október hó 17-én felhagyott Petrőczy a város ostromával, mivel német felmentő csapatok közeledtek Cobb tábornok vezetése alatt a Szepesség felé. 59 ) A kurucok visszavonulása után Bársony Gy. püspökprépost is visszatért Bécsből és december hó 9-én Szepeshelyré érkezett. 60 ) A német csapatok erre elözönlötték a Felvidéket s az ellenreakció tetőpontjához közeledett. Az eperjesi ev. kollégiumot, amelynek fontos hivatása volt a Szepesség ellenreformációjának megakasztása terén, 1673-ban március hó 8-án a szó szoros értelmében szétugrasztották a német császári csapatok. 61 ) A szepesi kamara ekkor kezdte az ev, Thököly család sávnikí és késmárki uradalmát lefoglalni és annak lakosságát erőszakosan katholizálni, 02 ) Sőt a szepesi kamara már Lőcse sz. kir. várostól ís merte követelni azt, hogy kath. birót állítson a város élére és a tanács tagjainak a többsége katholikus pol55 ) Protocoll. 1667. pag. 316b.—318b. (Szepeshelyí káptalan orsz. ' levéltár.) 56 ) Hiún helyett, aki akkor beteg volt, Alauda Bartal járt Lőcse képviseletében Bécsben (Hain 400. 1.) ") u. o. 408. 1. 58 ) u. o. 403. 1. r ' 9 ) Az ostromot, mely sok kárral járt Lőcsére és a szomszédos falvakra Í3, Hain G. egészen részletesen ismerteti, aki mint szemtanú pontosan kiterjeszkedik a harc legapróbb részleteire, (u, o. 408—412. 1.) . 60 ) u. o. 413 1. 61 ) u. o. 415. 1. és lásd még Molnár Al., A közoktatás története Magyarországon a XVIII. sz.-ban. Bpest, 1881. 346. 1. és Hörk József i. m. 34. 1. 62 ) Hain 417. 1.
