Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
A kath. főpapság a város ügyének támogatásával kettős célt szolgált. Egyfelől ártani akart a „főlutheránus" Thökölynek az udvarnál, hogy annak tekintélyét, hatalmát aláássa, másfelől meg az ev. város érdekeinek felkarolásával egyúttal ígéretet csikart ki attól, hogy három polgárházat átalakíttat templommá és azt átengedi a Késmárkra telepítendő pálos szerzeteseknek/ 1 ) A város ajánlata, melyet a városi tanács és 50 polgár névaláírásával garantált, a bécsi udvarnál nagy tetszésre talált és főleg ennek köszönhette Késmárk, hogy Lippay érsekprímás az 50.000 frtnyi váltságdíj kifizetésére a városnak 10.000 frtnyi kölcsönt adott. 4 ) A városi polgárság nagy lelkitusák közepette beletörődött abba, hogy szabadságainak elérése ellenében katholikus templomnak és szerzetesrendnek helyet adjon 1653-ban a város falain belül. Hiába igyekezett Bécsben Hortis Ágoston dr., a város követe a szerzeteseknek késmárki mísszionátusát meghiúsítani, a kamara és kancellária utóbb egyenesen ragaszkodott e feltétel végrehajtásához. 5 ) A várutcában levő három háznak templommá való átalakítása eltartott ugyan még egy ideig, 0 ) de már 1655-ben látunk Késmárkon Míchalecz Márton személyében katholikus plébánost. 7 ) A kath. plébános működése ily hatalmas lutheránus főúr tőszomszédságában még nagyon szűk keretre szorítkozott, mivel a város még mindig Thököly II. István főhatósága alatt állott és csak az 1665 : 65. t.-c. tette végre Késmárkot a szent korona tagjává. 8 ) Miután 1665 óta Késmárk már nem magánföldesuri város többé, 1668-ban február hó 22-én a város lelkésze felvétette az öt sz. kir. város superíntendenciajába hatodik városának 9 ) és felvételi díj fejében a város 200 frtot, ílle3 ) Lásd í. tanulmányomat 152. 1. 4 ) Ifj. Kray I.: „Die Stadt Käsmark" c. kézirat 29. 1. (Késmárki ev. lic. könyvtárában és a szepesszombati r. kath. egyház levéltárában is ván e kéziratból egy példány.) Lásd még Protocoll. 1675. pag. 259. b. (Szepeshelyí káptalan orsz. levéltár.) 5 ) u. o. 30. 1. 6 ) A mai tót templom a várutcában a Thököly kastély közelében. Lásd ,.Késmárk sz. kir. város műemlékei" Eperjes, 1908. c. munkám 29. 1. 7 ) Protocoll. 1650. 413a. b. 1. (Szepeshelyí káptalani levéltár.) 8 ) Corpus iuris Hung. Tirnaviae 1696. Decret. A. 1665. Art. LXV. 289. 1. és lásd Közi. Szep. v. m. 1909. évf. i. tanulmányomat 208. 1. 9 ) A felvételi oklevél megvan a késmárki ev. egyházközség levéltárában fasc. 1668.
