Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
/ vert e mozgalom. A magyarság szempontjából azonban határozottan Veszedelmet rejtett magában a huszítismus elterjedése, mert ez voltaképen a szlávizmus mozgalma, 23 ) hazája pedig Csehország, mely országban akkortájt otthonra találtak az összes európai nagy államokat átalakító forradalmi eszmék. A cseh nemzet az akkori viszonyokhoz képest, műveltségénél fogva, még a nagy nemzetek sorába tartozott. Természetes, ha így politikai szempontból mérlegeljük a helyzetet, akkor a Szepesség huszitismusa veszedelmes volt magyar nemzeti szempontból akkor, mikor Csehország és Lengyelország egy közös uralkodó alatt készült egyesülni. Ezt észrevette különben Mátyás királyunk is, aki épen a nemzeti hatalom erősítésére ajándékozta oda a szepesi várat és a szepesi hercegséget Szapolyai Imrének, 24 ) akinek unokaöccse azután épen ezen a vidéken, amelyet a szlávismus fenyegetett, a köznemesség élén a magyar nemzeti eszmének legerősebb képviselője lett. A huszitisuius erejét nagy mértékben bénították különben a szepesi német községek és varosok is. A germán és szláv faj a Szepességen küzdelmet folytatott egymással. A husziták a városokat, a nemeit, szász lakókat mindenütt csak erőszakkal tudták féken tartani, hiszen azért ostromolták annyit Késmárkot, Iglót is. 25 ) A szepesi városokban a huszítismus csak nehezen verhetett gyökeret, mert a papok e helyeken hatalmas ellenfelei voltak. Inkább a 23 ) A huszítismus szláv jelentőségét ismételten kiemelte Solc dr.: Národnosf a její vyznam zivote verejnem. Praha 1881. c. művében és lásd Lippert I.: Die Cechisierung der böhmischen Städte im XV. Jahrhundert (Mitteil. d. Vereins f. Geschichte der Deutschen V. k. 174. 1.) — Zigka már 1423-ban kijelentette, hogy fegyvert fogott „nemcsak az isteni törvény igazsága, hanem különösen a cseh és szláv nemzet felszabadítása érdekében is." (Palacky: Geschichte von Böhmen. Prag, 1845. III. b. 361. 1.) 21 ) Wagner: Anal. Scep. I. 145. 1. 25 ) A husziták politikai történetének tárgyalása a Szepességen tárgykörömbe nem esvén, mellőznöm kellett, de utalok Dr. Tóth-Szabó Pál emiitett két munkájára, továbbá Bal Jeromos: Szepesvára története. Lőcse 1914. 41—-43. 1. Dr. Pechány Adolf: A magyarországi tótok. (Nemzetiségi ismertető könyvtár. Dr. Szabó Oreszt szerk.) Budapest 1913. 25—27. 1. és Sváby Fr.: A Lengyelországnak elzálogosított XIII. szepesi város tört.-e. Lőcse 1905. 81—94. 1. c. művekre, azt meg kell azonban jegyeznem, hogy a husziták szepesmegyei szereplését egyik munka sem ölelte fel teljesen. Dr. Gerő János' A csehhusziták Magyarországon. Besztercebánya* 1910. c. művében nagyon felületesen szól a husziták szepességi szerepléséről, uj adat egyáltalában nincsen munkájában, teljesen Dr. Tóth-Szabó Pál: Giskra stb. értekezésének hatása alatt áll.
