Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen

nemcsak ev. vallásuknál fogva, hanem a lengyel királyra és Lubomírszkyra való tekintettel nem esett bántódásuk.

1

) Miután Szerényí Pál 1643-ban szeptember 20-án 800 hajdúval Lőcse mellett átvonult, csakhamar célszerűnek tartotta Csáky István, a szepesi ellenreformáció tulajdonképeni szervezője, hogy Szepesvárából 1644-ben Lengyelországba meneküljön.

2

) Csáky István különben még Erdélyben I. Rákóczi György ellenlábasa volt és III. Ferdinánd Csáky Istvánt küldte követül a lengyel udvarhoz s I. Rákóczi Gy. ellenében kinevezte őt a Felvidék főkapitányává.

5

) Csáky Istvánnal menekült Hosszutóthy L. püspök s szepesi prépost Podolinba

4

) és az a néhány jezsuita is, aki Csáky István pártfogása alatt Körtvélyesen, Márkusfalva mellett, 1642-ben már némi sikerrel megkezdte hittérítői működését, kénytelen volt a Szepességről távozni.

5

) A szepesi szász nép I. Rákóczi Gy. felkelésében vallásszabadságának biztosítását látta és azért örömmel fogadta Rákóczinak 1644-ben március hó 22—26-áíg Lőcsén átvonuló csapatait.

6

) Midőn április végén III. Ferdinánd csapatai előnyomultak és Eszterházy Miklós nádor Lőcsét megadásra szólította fel, az tántoríthatatlanul kitartott I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ügye mellett. Lőcse gyors segélyt kért s Kemény János tábornok június hó 27-én és 28-án elküldötte Csontos Pál, Gyulai Ferenc és Bakos Gábor vezetése alatt a fejedelem zöldruhás 100 vadászát, továbbá 300 kékruhás hajdút, 200 lovast kopjával s 250 német muskatályt. Eszterházy Miklós június hó 28-án komolyan hozzáfogott *) Matr. Goltz. 673. 1. 2

) Hain i. m. 201. 1. 3

) Deák Farkas: Egy magy. főúr a XVII. sz.-ban. Gróf Csáky István életrajza. Bpest 1883 155. 1. és v, ö. Bal I. „Mikép szerezte meg Szepesvárát a Csáky család?" c. cikkével, (Közi. Szepes v. m. 1910. II. évf. 34, 1.) 4

) Pirhala í. m. 432. 1. D

) Körtvélyesen a jezsuiták néhány zsellércsaládot visszatérítettek a katholikus egyházba, majd elfoglalták az ottani ev. templomot. Teöke Kristóf Körtvélyes földesura tiltakozott ezen erőszakos eljárás ellen, de Csáky Istvánnal szemben, kinek tudtával történt e templomfoglalás, ő se tehetett mást, minthogy az ev. papnak lakásul és istentisztelet tartására egy zsellérházat engedett át. {Scholtz: Kirchl. Nachrichten c. kézirat I. 278. 1.) °) Hain 202. 1. Lőcse már március hó 12-én hűséglevelet adott a fejedelemnek.