Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
-északibb részén, vagyis a Magurának a határt jelző Bialka és Dunajec folyók között eső területén az ellenreformáció rövidesen gyökeret vert. A forgalomtól és a lüktető élettől úgyszólván teljesen félreeső, hegyes, erdős, meglehetősen elzárt terület lakossága, amelynek különben is túlnyomó többsége lengyel, nem vágyódott többé újításokra, sőt ezentúl a Szepességen a katholikus egyháznak legvallásosabb és legbuzgóbb hívéi közülök kerültek ki. 10. A piaristák megjelenése és ellenreformációi működése a Szepességen. Az ellenreformáció győzelmének végleges biztosítása végett telepítette le a Szepességen 1642-ben Lubomirszky Szaniszló staroszta a piaristákat és Csáky István 1646-ban a jezsuitákat, Lubomirszky Sz. staroszta a piaristáknak szepesi starosztiájában való letelepítését több okból tartotta üdvösnek és szükségesnek. Tudatában volt annak, hogy ha a piaristákat a Szepességen meghonosítja, ezzel csak fokozhatja IV. Ulászló lengyel királynak iránta tanúsított jóindulatát és minthogy a király maga is Varsóba telepített piaristákat, 1 ) jó szemmel látta, hogy mások is felkarolták e szerzet ügyét. Lubomirszky Sz. tehát nemcsak vallásosságból és hítbuzgóságpól, hanem határozottan politikai szempontból is telepíthette le starosztiajában a piaristákat. Tudta továbbá a staroszta, hogy az elzálogosított városokat csak akkor lehet a magyar koronától teljesen elszakítani s a lengyel nemzet tagjává tenni, ha az egyházi kapcsolatot, mely eddig a magyar esztergomi egyházmegyéhez csatolta őket, széttépi. Eddig is úgy tapasztalta a staroszta, hogy egyházi ügyek ürügye alatt avatkoztak bele az elzálogosított városok dolgaiba a magyar király, nádor, megye s egyéb világi és egyházi hatóságok is. Sokszor tűrhetetlennek tartotta a staroszta azt az örökös gyámkodást, melyet a magyar politikai és egyházi hatóságok egyaránt a vallás jogcímén a starosztiajához tartozó városok felett gyakoroltak, A korona javadalmakban már rendet teremtett, midőn Podolin és Lubló környékét 1616-ban először a ] ) Brevis Notitia domus Podolinensis Scholarum Piarum a Celsissimo Principe Stanislao Lubomirszky, Comite in Wisnicz, Palatino Cracoviensi et Capitaneo 13 Scepusii oppidorum 1642 fundatae. (Kézirat a podolini városi levéltárban. — A levéltár nincs rendezve és így az iratnak számozása sincsen.) — Ezentúl így idézzük: Brevis Notitia,
