Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
politikai eseményektől eltekintve, a sajátságos szepesi közjogi állapotokban rejlik. A két sz. kír. város (Lőcse, Késmárk) közjogi jelentőségén kívül az elzálogosított városok és a bányavidék tekintélyes és minden téren önállóságát védő kontingense sokkal kedvezőbb helyzetben volt, mint a földesúri hatalomhoz kötött városok. Amazokban szabadabb szellem uralkodott és a tömörülés erőt jelentett a városoknak bármilyen reakciós kísérletekkel szemben. A magánföldesuri községek sorsa sokkal változatosabb s a cuius regio, eius religio elv alapján hitet ís, akarva nem akarva vajmi gyakran cseréltek. Az elzálogosított városok már politikai szempontból is erősebb közjogi kapcsolatot teremtettek maguk között, mely csoportosulás azonban nem forradalmi, hanem konzervatív jellegű lévén, a már egyszer elfogadott Pentapolitana-, illetőleg Scepusiana hitvallástól sem óhajtott többé eltérni. A vallásszabadság háborítatlanságát pedig biztosította jó sokáig a szepesi prépost és a lengyel staroszta kölcsönös féltékenykedése és az az eredetiség benne, hogy a elzálogosított városok egyházi tekintetben tulaj donképen az esztergomi egyházmegyéhez tartoztak, de jogigényt támasztott rájuk a krakkói, illetőleg, tarnowi püspökség is. A magyar és lengyel egyházmegyéknek egymással való versengése miatt pedig egyik fél sem merte az ellenreformáció erőltetésével befolyását az elzálogosított városokban lakó önérzetes polgárságnál kockáztatni. A szepesi szászság sajátságos jogállása folytán egyházi téren is más elbánást biztosított magának. A Szepesség a XVII. század derekán a lublói kerületben levő egy-két falutól eltekintve, még teljesen evangélikus s csak néhány földesúri családnak a kath. vallásra való visszatérése s a piaristáknak és jezsuitáknak letelepítése után vette fel az ellenreformáció nagyobb sikerrel a harcot az uralkodó vallással szemben. Mindenesetre érdekes, hogy épen az a főúri család, amely a Szepességen az ev. Vallás meghonosítása és az ev. egyház szervezése terén rendkívül nagy érdemeket szerzett: a Thurzó család tért vissza a Szepességen legelőször a kath, egyházba. Thurzó Ádám 1630-ban katholízált, de már öt év múlva elhalt 1 ) s így a szepesi visszatérítési munkálatoknál már nagyobb szerephez sem jutott. Temetését különben a család a lőcsei főtemplomban 2 ) tervezte, ahol a család mauzóleuma volt. A család természete') 1635. nov, 13-án. 2 ) Mai sz. Jakab templom. V 16
